90 éves a törökbálinti HÉV
Egyesületünk a BKV Rt. szíves támogatásával 2004. július 23-án, a törökbálinti HÉV megindulásának 90. évfordulóján a következõ plakátot ragasztotta ki a 41-es villamos aznap közlekedõ jármûveire.
Egyesületi ünnepség a hosszabbításkor (Láng Dávid felvétele)
90 éves a BBVV törökbálinti vonala – és 41 éves a 41-es villamos
A jármûvekre kiragasztott plakát
A BBVV (Budapest-Budafok Helyiérdekû Villamos Vasút) 1899 szeptemberében nyitotta meg elsõ vonalát a Gellért tér és Budafok között. A mai Budafok kocsiszín elõdje is ekkor épült fel. Nemsokára igény támadt a vonal meghosszabbítására, és egy szárnyvonal megépítésére is. 1909. szeptember 4-én a törzsvonalat Nagytétényig hosszabbították, 1914. július 23-án pedig megnyílt a Budafok elágazás-Budaörs-Törökbálint kétvágányú vonal.
A régi törökbálinti állomásépület napjainkban (Lázár Armand felvétele)
Ez azért is érdekes, mert a nagytétényi vonalon Budatéténytõl kifelé a 43-as villamos 1983. december 1-jei megszüntetéséig egyvágányú pályán folyt a közlekedés. A törökbálinti vonalon tehát már átadáskor nagyobb utasforgalomra számítottak a létrehozók. Mivel a Ganz gyár késett a megnyitásra rendelt jármûvek szállításával, a BKVT villamosvasúti társaságtól (mely többségi részvényes volt a BBVV-nél) kölcsönzött kocsikkal indult meg a forgalom. A budafoki kocsiszín is ekkor kapta mai arcát. 1917-ben a jármûveket átveszi a BHÉV (Budapesti Helyiérdekû Vasút), a vonalcsoport hivatalos átvétele csak az elsõ világháború után, 1921-ben történik meg, amikor a vállalat önállósul a budapesti villamosközlekedést addig egy kézben tartó BEVV-tõl (Budapesti Egyesített Városi Vasutak).
A következõ 20 évben látványos fejlõdésnek nem lehetünk tanúi. A zöldre festett szerelvények a Gellért téren levõ hurokvágánytól indulva, a mai belsõ Bartók Béla úton a villamossal közös pályán, majd a Fehérvári útra balra fordulva közlekedtek Budafok, Nagytétény, illetve Budaörs és Törökbálint felé. A 40-es évek elején fõvárosi határozat született központi közlekedési csomópontok létrehozásáról. A mai Moszkva tér arculata és vágányhálózata is ekkor alakult ki, és 1942 karácsonyán átadták a Móricz Zsigmond (akkor Horthy Miklós) körtéri végállomást, a máig meglevõ „gomba” épülettel.
A második világháború viszont megakadályozta a további fejlõdést, bár a nagytétényi vonalat már az 1910-es években Érdig tervezték hosszabbítani, 1949-ben vágányanyag-hiányra való hivatkozással Kamaraerdõ és Budaörs között az egyik vágányt fel is szedték. Innen kezdõdik a vonalcsoport hányattatott sorsa. 1950. január 1-jén az elõvárosok fõvároshoz csatolásával létrejön Nagy-Budapest, a Fehérvári út is egyre beépítettebb lesz, a vonal egyedi, már nem HÉV, még nem villamos állapotával nem nagyon tudtak mit kezdeni. 1952-ben a BHÉV-et a MÁV veszi át, a budafoki vonalcsoport viszont a villamosvasúthoz kerül, de egyéni díjszabással, a kocsik színe is zöld marad, a járatokat számok helyett betûvel jelölték (B-Budafok, N-Nagytétény, T-Törökbálint). Ez az állapot egészen 1958-ig tartott, amikor az újjáalakult BHÉV ismét kezelésébe vette a vonalat. Nem sokáig, ugyanis a környék beépítettsége és a megállók sûrûsége miatt már nem felelt meg a helyiérdekû vasutakkal szemben támasztott elvárásoknak, és 1963. január 1-jétõl végleg villamos-vasúti kezelésbe került. Megszüntették a törökbálinti szakaszt, Móricz Zsigmond körtér-Budaörs között 41-es, Móricz Zsigmond körtér-Nagytétény között 43-as számmal indítottak villamosjáratot.
Kéttengelyes motorkocsi a budafoki felüljárón (Lakos Rudolf felvétele)
1972. december 31-e ismét fordulópont a környék közlekedésében. A 2-es (kelet-nyugati) metró második szakaszának üzembe helyezése szinte egész Budapest közlekedését érintette, a 41-est Budafok, Forgalmi telepig rövidítették. Innentõl kezdve a pótkocsis szerelvények helyett ikerkocsik, illetve szóló motorkocsik közlekedtek a vonalon. 1977. július 1-jétõl ismét rövidült a járat, a ma is használatos kamaraerdei végállomásig. 1984-ben érkezett meg a BKV-hoz 150 újabb Tatra T5C5 típusú motorkocsi. Szeptember 1-jétõl a 41-esen is ilyen szerelvények közlekedtek, egészen 1988-ig, amikor a Tatra motorkocsikat átcsoportosították, azóta járnak UV kocsik a vonalon. 1993. május 30-tól az utazási igények színvonalasabb kiszolgálására a 41-es villamos ismét a Móricz Zsigmond körtérig közlekedett, ezzel a Fehérvári úton ismét három viszonylat járt (a 9-es 1986. november 1-jén szûnt meg). 2003. november 1-jétõl viszont – napra pontosan a 9-es megszüntetésének évfordulóján – a 41-es viszonylat a Batthyány térig hosszabbodott!
Egyesületi ünnepség a hosszabbításkor (Láng Dávid felvétele)
Ez a meghosszabbítás nem volt minden elõzmény nélküli. 2003 január-februárjában a Móricz Zsigmond körtéri váltók befagytak, és a 41-es villamos a Deák térig közlekedett. Itt bebizonyosodott, hogy a belsõ Bartók Béla út – több véleménnyel ellentétben – képes még egy viszonylat befogadására. A másik kiváltó ok a 4-es metró építésének elõkészületei, a Móricz Zsigmond körtér átrendezése volt, mellyel kapcsolatban a járat végállomását a Bocskai út és a Körtér közötti „senkiföldjére”, a szakorvosi rendelõ elé kívánták helyezni, mely az átszállási kapcsolatok romlását, sõt, néhány megszûnését vonta volna maga után. A BKV ugyan tervbe vette a hosszabbítást, melyet egy sajtónyilatkozatban közzé is tettek, a konkrét megvalósítást viszont nem tartották idõszerûnek. Egyesületünk az érintett kerületek önkormányzataival és más civil szervezetekkel együttmûködve síkra szállt a meghosszabbítás érdekében. Hosszas sajtó- és személyes viták után a Fõváros Városüzemeltetési Bizottsága is napirendre tûzte az ügyet. 2003. november 1-jén a harc elérte célját: megszületett Buda új, több városrészt átszállási kényszer nélkül feltáró villamosjárata.
Azóta a Kõérberekben épül egy új lakópark, mely a villamos pályájának minimális változtatását fogja eredményezni, de feltehetõleg újabb utasszám-növekedést is szül, ami ismét bizonyítja e – párszor már eltemetett – járat fontosságát.
