30 éve szűnt meg a villamosközlekedés a pesterzsébeti Baross utcában

Az egyesület 2004. október 4-én, a pesterzsébeti villamoshurok megszüntetett szakaszaira emlékezve az erre járó 30-as és 52-es villamosokra ismertető szórólapokat helyezett el.

Mintha elvágták volna: avagy a Baross utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződése a ’70-es évek közepén, a területrendezés idején (forrás: Csigó László, 1977)

Senki sem gondolná, hogy Pesterzsébeten a kertvárosi utcácskákban kanyargó villamosok történelme több, mint egy egész évszázados múltra tekint vissza, amely alatt virágkorban és hanyatlásban egyaránt része volt.

De nézzük, hogy hogyan is kezdődött a történet.

A kezdetek: a síndzsungel kiépülése

Kereken 1900-ban adták át a Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (azaz BVVV) Mester utcai villamosvonalát, amely kezdetben a Ferenc körúttól a Ferencvárosi pályaudvarig szállította az utasokat. A vonal 5 évvel később továbbépült Erzsébetfalva, ahol egy nagy hurokban fordult vissza a kertváros utcáin (ez volt a ma is meglévő szabótelepi hurok). Majd ez nemsokára kiegészült a Baross utcai hurokkal, valamint a Budapesti Helyiérdekű Vasút Rt. (BHÉV) is bevezetett Erzsébetfalvára egy szintén hurokban végződő szárnyvonalat, ami a Dunaharaszti felé menő HÉV-vonalból kiágazva a mai Ónodi és Ady Endre utcán keresztül Pacsirtatelepig ment, és a Vörösmarty valamint a Csík István utcán keresztül ment vissza. Így, a két közlekedési vállalat versengésének köszönhetően Erzsébetfalván (ami ekkor még különálló település volt) 1914-ig három egymást keresztül-kasul keresztező hurok alakult ki.

A vágányhálózat 1914-ben.

Villamos a Gubacsi úton (forrás: Butor Ádám gyűjteményéből)

Villamosok Pacsirtatelepen

Az áttekinthetetlen pesterzsébeti hálózatot a ’40-es évek elején némileg ésszerűsítették a BHÉV és a BSzKRt vonalainak összevonásával, ami lehetővé tette egy-két párhuzamos vonalszakasz megszüntetését. Ekkor szűnt meg a villamosközlekedés a Vörösmarty utca belváros felé eső szakaszán és a mai Csík István utcában. Ugyanekkor megfordították a szabótelepi és a pacsirtatelepi hurok irányát. Valamint ezután a villamosok is kimentek Pacsirtatelepig, a HÉV-vel közös vágányon. A villamosok a belváros felé nyújtottak összeköttetést, a HÉV-ek pedig ettől kezdve a Vágóhíd helyett Csepel és Pacsirtatelep között közlekedtek, a Gubacsi hídon át.

Vágányhálózat 1942-ben

Pesterzsébet mint nagy-Budapest része

1949-ben Erzsébetfalvát Budapesthez csatolták. Nem sokkal később megszűnt a HÉV-közlekedés a pacsirtatelepi hurokban, ezzel teljes egészében átadva a helyet a villamosoknak. 1951-ben a Határ úton keresztül összeköttetés épült Kőbánya felé, ez lehetővé tette, hogy a 13-as villamos bejöjjön Pesterzsébetre.

A hanyatlás évtizedei, a Baross utcai vonalszakasz megszüntetése

A ’70-es években a hálózatot megcsonkították. 1974 október 4-én a Baross utcai, majd 1979-ben a belső Ady Endre utcai vonalszakaszt szüntették meg, azóta a villamosok kerülő útvonalon közlekednek, hosszabb menetidővel.

Vágányhálózat 1974-ben

Vágányhálózat 1979-ben

Az említett vonalszakaszokat a helyi lakótelep építésekor szüntették meg, pedig pont a lakótelep adott volna értelmet a nagy utaskapacitású villamosnak.

Villamos a Baross utcában az 1974-es megszüntetés előtt (forrás: Németh Zoltán Ádám gyűjteményéből)

Mintha elvágták volna: avagy a Baross utca és a Kossuth Lajos utca kereszteződése a ’70-es évek közepén, a területrendezés idején (forrás: Csigó László, 1977)

Villamos az Ady Endre utcában az 1979-es megszüntetés előtt. Ma már itt is lakótelep van, villamos nélkül. (forrás: Tim Boric)

Az elhibázott döntés miatt a vonal ma épp a legsűrűbben lakott területeket kerüli el. Az ésszerűtlen vonalvezetéshez napjainkban még az is hozzájött, hogy a vonalat az utóbbi évtizedben egyre inkább elhanyagolták. A végletekig leromlott pályaállapotból adódó menetidőnövekedés valamint a 30-as villamos igen ritka, napközbeni 20 perces követése miatt az utasok közül egyre többen pártoltak át a buszra.

Mik a lehetőségek a jövőben?

A villamos nagy lehetőségeket rejt magában, de sajnos ezeknek a lehetőségeknek jelenleg a törtrésze sincs kihasználva. De véleményünk szerint az áldatlan állapotokra nem a végleges megszüntetés, hanem a fejlesztés nyújt orvosságot. Erről bővebben olvashat Dél-Pest közösségi közlekedésének fejlesztéséről szóló fejezetünkben, amely IDE kattintva olvasható.