A 37 éves metróálom
Az index internetes újság 2005. június 21-én összefoglaló cikket közölt a 4-es metró kapcsán, melyben egyesületünk véleménye is hangsúlyos helyet kapott.
Az index cikkéből az egyesületünkre vonatkozó részt közöljük.
“Legutóbb az éjszakai buszhálózat bővítését kiharcoló Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) tudatta közleményében – nem először -, hogy elhibázottnak tartja a 4-es metró koncepcióját.
Nem RER, hanem belvárosi metró
A fiatal közlekedési szakembereket, közgazdászokat is tömörítő civil szervezet szerint az új metró egyáltalán nem illeszkedik abba a kétszintű közlekedési rendszerbe, amely Budapesten még nem valósult meg, de a világvárosok, és remélhetőleg Budapest fejlődése is (miként az 5-ös metró terve) ebbe az irányba mutat.
A kétszintű tömegközlekedés egyik szintje a nagyváros agglomerációs gyűrűjét a városközponttal összekötő gyorsvasúti rendszer, amivel akár Székesfehérvárról vagy Rákoskeresztúrról be lehetne vonatozni a Kálvin térre úgy, hogy az utas egyszer sem száll át.
Jó példa erre a párizsi RER, amely egy gerincvonalon haladva a városon kívül vonatként, majd HÉV-ként, a város alá érve pedig metróként funkcionál. A MÁV-síneket is bevonó “4-es metró plusz” ötletét Ács Balázs várostervező és István György közlekedésmérnök-hallgatók dolgozták ki. Kis költséggel hasonlóképpen lehetne összekötni a 2-es metrót a gödöllői HÉV-vel
(Ez utóbbi a VEKE javaslata alapján a Podmaniczky-tervbe, Budapest középtávú városfejlesztési koncepciójába is bekerülhet.)
Nem az autó konkurenciája
A rendszer másik szintje az olyan helyi közlekedés, amelynek sűrű hálózata lefedi a gerincvonalak közötti területet, ilyenek a sűrűn megálló, elágazó villamosvonalak, és az őket kiegészítő trolibuszok és buszok.
A VEKE véleménye szerint súlyos hiba, hogy a 4-es metró két végállomása nem éri el a külvárosokat, az agglomerációt pedig még a nagyon távoli jövőben sem fogja, így a nagy teljesítményű gerincvonalak legfontosabb feladatát, az utasok átjuttatását a belváros közlekedési kapuin (ahol a legnagyobb dugók alakulnak ki csúcsidőben), nem teljesíti.
A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a belváros széléig eljutó autós nagy valószínűséggel nem fog átszállni a metróra, ha már átverekedte magát a külvároson.
A 4-es metró tehát nem az autósoknak fog alternatívát nyújtani, hanem a más funkciójú villamos- és a buszhálózat konkurenciája lesz, hiszen az új metró az Etele tér-Bosnyák tér közötti szakaszon minden sarkon megáll. Ezért nem jelent minőségi változást a jelenleg tervezett négyes metró Budapest közlekedésében, s ezért nem szabad ilyen horribilis pénzeket ölni bele, állítja a VEKE.
“Az agglomerációt távlatban sem elérő metrót építeni pazarlás, vele városi villamosvonalakat helyettesíteni egyenesen ostobaság” – összegezte a VEKE álláspontját az Indexnek Vitézy Dávid a szervezet elnökségi tagja, aki hangsúlyozta, hogy még mindig nem késő változtatni a terveken, de szerinte túl nagy a politikai nyomás, ami mellett a szakmai érvek eltörpülnek.
“A DBR-Iroda, élén Gulyás Lászlóval a szakmai felvetésekre nem kíván vagy nem is képes érdemi választ adni, merev, idejétmúlt álláspontjával feladatára régen alkalmatlanná vált” – fogalmazott.
A VEKE szerint a 4-es metróra költendő 300 milliárd forintot most inkább az 5-ös metróvonal első szakaszára, a gödöllői HÉV és a 2-es metró összekötésére, illetve a villamoshálózat fejlesztésére volna érdemesebb fordítani – ezalatt jutna idő a négyes metró áttervezésére is.”