Mit tudnak rólunk a turisták?

Budapestet bemutató útikönyvek

Gyakran tesszük fel a kérdést, és leszünk kíváncsiak: mit tud Magyarországról az ideérkező látogató? A VEKE utánajárt. Ha azt nem is tudtuk meg, hogyan látják a turisták a budapesti közlekedést, az kiderült, mire készítik fel őket az útikönyvek. Kutatásunk során kizárólag olyan könyvekbe olvastunk bele, amelyeket Magyarországon kívül, a mi nézőpontunkból tekintve külföldi szerzők írtak, Budapestre látogató külföldi turisták számára. Érdemes tudni, hogy – bár konkrét címeket nem szívesen írnánk le – csak olyan kiadványokat vettünk figyelembe, melyek szakmai színvonalához kétség sem férhet.

Szinte minden útikönyv egybehangzóan felhívja az utazni szándékozók figyelmét arra, hogy Budapesten a közösségi közlekedés igen jó minőségű, a járatok sűrűn közlekednek, alig akad hely, ahol néhány percnél többet kell várnunk a járműre. Mindezt összevetik az egységesen kaotikusként jellemzett közúti közlekedéssel, amitől határozottan óvják a helyet nem ismerő külföldieket. Így tehát mindkét oldalról nézve ugyanarra a következtetésre jutnak: célszerűbb, ha az autót letesszük valahol, és tömegközlekedéssel utazunk a városban. Némely útikönyv a taxikról leírja, hogy azok alapáron is nagyon drágák, a turistákat pedig mindig becsapják – jobb tehát a busz.

A busz, amely sűrűn jár ugyan, de a csúcsidőben kényelmetlenül megtelik. Ám – legalábbis az útikönyvek szerint – még így is megéri használni, akárcsak a sárga pesti villamosokat. A buszokról leírják, hogy a jelzésük általában fekete színű, de akad piros, és ezek a járatok sok megálló kihagyásával gyorsabban közlekednek.

A könyvek szerint Pesten elsősorban metróval és villamossal közlekedhetünk, Budán viszont a busz az úr – a legnagyobb csomópontok a Moszkva tér és a Móricz Zsigmond körtér.

Bár a jegyárak változásának követéséről kivétel nélkül mindenki lemaradt, a jegyrendszert általában pontosan írják le, és minden szerző egyetért abban, hogy a budapesti közlekedés a nyújtott színvonalhoz viszonyítva igen olcsó. Kiemelten figyelmeztetik ugyanakkor a turistát, hogy – a máshol megszokottól eltérően – itt a jegy csak egy utazásra alkalmas, átszállni, visszafelé utazni nem lehet vele. Ezért, valamint a jegykezelés körülményes volta miatt (a jegykezelő nem automata, hanem a felső fekete részt magunk felé kell húzni a jegy behelyezése után) javasolják a napi-, ill. turistajegyek vásárlását, valamint a Budapest kártyát.

De vajon tényleg szükség van-e jegyre? Az álláspont nem egységes. Idézünk:

1., Természetesen ön dönt, hogy vásárol-e jegyet, vagy bliccel. De ne feledje, a BKV nagyon olcsó! Ha mégis próbálkozik, és elkapják, maradjon csendben és fizessen. Higgye el, az ellenőrök és az utastársak ugyanazt a hamis és unalmas mentegetőzést hallják naponta százszor.

2., A budapesti közlekedés alapvetően a bizalomra épül. Az utasoknak előre meg kell vásárolniuk a jegyet (a járműveken ez nem lehetséges), és azután maguk döntik el, hogy kilyukasztják-e azt, vagy sem.

Döntsön tehát ki-ki maga…

Végezetül szerepeljen itt az egyik (ha nem A) legrangosabb kiadó szerzőjének véleménye:

Autóval közlekedni Bp-en felér egy rémálommal. A közutak áteresztőképessége nagyon alacsony, rengeteg a baleset, és szinte lehetetlen parkolóhelyet találni. A tömegközlekedés gyors, kényelmes és olcsó, mi ezt ajánljuk!