Elfogadták a BKV 2006-os Paraméterkönyvét – újabb járatritkítások

A Paraméterkönyv tárgyalásán a VEKE képviseletében Vitézy Dávid, a Közlekedésfejlesztés munkacsoportjának vezetője szólt hozzá a vitához. A pozitívumok méltatása mellett szót emelt a járatritkítások ellen, amelyeknek utasszámadatokkal történő alátámasztottsága igencsak kétséges. Míg az évközbeni változtatásoknál a BKV kilométerre lebontva nézi a teljesítmény változtatást, egy ilyen nagyságú változtatási csomaghoz nem mellékeltek teljesítményváltozási kimutatást, sőt, az erre vonatkozó kérés elől is kitértek. A VEKE képviselője problémának nevezte, hogy a 2006-os Paraméterkönyv nem keres megoldást arra a BKV előtt is ismert problémára, hogy több mint 30 vonalon tapasztalható utaslemaradás a reggeli csúcsidőben, de erre sem érkezett érdemi válasz, ahogy a többször megígért Reptér-buszt érintő változtatások Paraméterkönyvből történő kimaradására sem. A VEKE a konkrét változtatásokat tekintve szót emelt az ellen, hogy több jelentősen kihasznált járat ritkul csúcsidőben (68, 76gy, 85, stb.), az ellen, hogy napközben a belvárosban közlekedő járatokat érintően is ritkítások tapasztalhatóak (pl. 105), az ellen, hogy a kiiktatási ütemek összevonásánál általában a ritkábbat terjesztették ki, így fordulhat elő, hogy a 22-es vonalon egyes kiiktatási ütemekben az eddiginél 6 busszal kevesebb fog közlekedni. Az éjszakai járatok paramétersoraiba is hibák csúsztak (a VEKE javaslatára egyébként megvalósult változtatások, a 922-es üzemidejének még szeptemberben történt kiterjesztése, illetve a 901-es, 923-as, 950-es járatok menetrendjének még a beindulás előtti felülvizsgálata), de ezen hibák felvetését a BKV nem érezte méltónak arra, hogy reagáljon rájuk.
Menyhért László, a BKV ZRt. vezérigazgató-helyettese mindössze annyit fűzött hozzá a járatritkításokhoz, hogy a VEKE-t szakmailag alkalmatlannak tartja ezek megítélésére, hiszen míg a BKV műszeres méréssel végez utasszámlálást, a VEKE tagjai csak a saját szemünkkel láthatják, hogy hány utas van egy buszon, emellett felhívta a figyelmet, hogy náluk 30 közlekedési szakember dolgozik az ilyen változások előkészítésén. Szintén a közlekedési vállalat képviseletében Bősze Sándor megjegyezte, hogy Budapest közlekedésében a szolgáltatási színvonal növelését kizárólag más helyen megjelenő ritkításokból lehet fedezni.
A reakció után az ülést vezető Mitus Zsuzsanna (MSZP) további, érdemi tárgyalás és felvetéseink megtárgyalása nélkül, az egyes járatok, ill. az összteljesítmény változásainak vizsgálatát egyaránt mellőzve, változatlan formában tette fel szavazásra a Paraméterkönyvet, amelyet a többség elfogadott.

A Reptér-busz Ferihegy 1-hez történő betérése kapcsán a BKV illetékesei a folyosón árulták el, hogy finanszírozási fedezet hiányában nem valósítják meg az elképzelést, viszont megkeresik a londoni illetőségű BAA-t, a Budapest Airport Rt. várhatóan a privatizációs eljárás során kiválasztott új üzemeltetőjét, és a kb. 50-10 méteres többletet jelentő betérés által okozott többletteljesítmény finanszírozására őket kérik meg – bizonyára nem kis meglepetést okozva a repteret többszázmilliárd forintért privatizáló nemzetközi reptérüzemeltető cégnek.

A 7-es buszcsaláddal kapcsolatban Bősze Sándor hangot adott azon véleményének, mely szerint a decemberi bevezetés meglátszik a járatok egyenetlen közlekedésén, érdemes lett volna még várni az átszervezéssel tavaszig, amikor a megfelelő feltételek rendelkezésre álltak volna. Ott ugyan nem kaptunk lehetőséget ennek elmondására, de tavaszig a teljes Volvo-típuscserén kívül semmilyen más feltétel nem állt volna rendelkezésre jobban, mint decemberben (újabb buszsávok, útfelújítások addig nem lesznek és még azután is kétségesen), az a tarthatatlan és szégyenteljes állapot pedig, hogy a BKV-nak a 7-es buszcsalád összefogott forgalomirányítása és komplex zavarkezelése leküzdhetetlen feladatot jelent, valószínűleg akkorra sem változott volna meg.