A VEKE Paraméterkönyvvel kapcsolatos észrevételei nyomán kezdődött meg ez év tavaszán a túlzsúfolt járatok feltárása, valamint a beavatkozási lehetőségek vizsgálata. A Főváros a zsúfoltságkezelési programon túl a 239-es gyors beindításáról és a 16-os busz ritkításáról is döntött.

A XIX., X. és XVII. kerületeket összekötő 68-as járaton az engedély nélkül már végrehajtott ritkítás hatására 101%-ra nőtt a zsúfoltság., Kossuth Nyomda, Budapest (forrás: Halász Péter)

Zsúfoltságkezelés

Budapesten 30-nál több olyan viszonylat is van, amelyen sajnálatos módon reggelente a kihasználtság rendszeresen meghaladja a 90%-ot és néha utaslemaradás tapasztalható, thát amelyeken a zsúfoltság az elviselhetetlenségig fokozódott. Ennek orvoslására a Városüzemeltetési Bizottság a VEKE javaslatainak megfelelően azt a célt tűzte ki, hogy minden olyan vonalon, ahol csúcsidőben 90% felett van a kihasználtság, sűrítéssel, vagy egyéb beavatkozással, átszervezésekkel enyhít a körülményeken. Egy jármű kihasználtsága a hivatalosan elszállítható személyek (100%) alapján kerül kiszámításra, fontos azonban tudni, hogy 80%-os kihasználtság felett már úgy érezzük: tele van a busz. A gyakorlat produkált már 110%-os kihasználtságot is, ez egyenlő a „hering-effektussal”. Efölött már nem tud minden megállóban várakozó utas felszállni a járműre. A kritikus vonalak főként a külső kerületekben fordulnak elő, mint a 22-es, a 63-as, 64-es, 68-as, a 96-os gyors autóbusz, a Békás-busz, valamint a 82-es autóbuszcsalád (82, 82A, 182 gyors, 182A gyors). Utóbbin rendszeresek az utaslemaradások.

A VEKE a Városüzemeltetési Bizottság számára készült tanulmányában már felhívta a figyelmet a zsúfoltságkezelés fontosságára és tett számos javaslatot is. Ennek alapján hozott határozatot a Bizottság arról, hogy a BKV-nak előírja egy zsúfoltságkezelési program elkészítését. Számos alkalommal történt egyeztetés a Főváros, a BKV és a VEKE között a részletekről, de a helyzet teljes felmérése után kiderült: jelentős többletforrások nélkül esély sincs minden zsúfolt vonal problémájának kezelésére. Mivel a Főváros nem kívánt semmilyen többletfinanszírozást a zsúfoltságkezelésre fordítani, ezért egy olyan átszervezési csomag kerül első ütemben bevezetésre, mely összességében nem jár többletköltséggel és nem igényel infrastruktúrafejlesztést (pl. megállóhosszabbítást) és járműbeszerzést sem.

Az első ütem – bevezetés: 2006. szeptember 25.

A változtatási csomag több járat átszervezését, egyesek megszüntetését, illetve új betétjáratok indítását tartalmazza. Ezek részletesen:

32-es, 132-es gyors autóbuszok átszervezése:

A 132-es gyors autóbusz az Örs vezér tere és Kőbánya között kihasználatlanul közlekedik, mivel az utasok átszoktak már a 3-as és 62-es villamosra. Gyorsjárati szerepét nem tudja betölteni a sok torlódás miatt és a villamos utaselszívó hatása miatt, ezért a járat megszüntetésre kerül, a vonalán közlekedő 9 kocsiból 6 a 32-esre kerül, azt 5-6 perces követésű járattá sűrítve. A további három kocsiból kettő a gyáli átszervezések kapcsán kerül felhasználásra, egy pedig a 96-os gyors átszervezésénél. Mivel a XIV. kerület önkormányzata határozottan ellenzi a Róna utca térségének tömegközlekedési kiszolgálását, ezért erre, a VEKE által korábban szorgalmazott célra nem fordít teljesítményt a Főváros. A Fáy utcai kerülő megszüntetését sem támogatta a BKV.

96-os gyors átszervezése, új betétjárat indítása:

A járat két része érzékelhető módon aszimmetrikusan terhelt. A metróra való ráhordó szerepe miatt Újpest-Központban jelentős utasszámbeli „ugrás” tapasztalható. A járat külső Váci úti szakasza a jelenlegi kapacitás mellett kihasználatlan, míg Újpalota felől rendszeres az utaslemaradás. A helyzet kezelésére új betétjárat indul Újpest-Városkapu (122-es gyors végállomása) és Újpalota, Szentmihályi út között, egyelőre csak a reggeli csúcsidőben, de a bevezetést követő tapasztalatok alapján az üzemidő kiterjesztése várható. Az intézkedés hatására a 96-os gyors 6-7 percenként fog közlekedni a reggeli csúcsidőben, az azonos követéssel közlekedő betétjárattal közös szakaszon így 3-4 perces közös követést biztosítva. Az intézkedéssel a 20-as és 170-es gyors járatok Újpest-Központ előtti utolsó megállókban tapasztalható rendkívüli zsúfoltsága is valamelyest enyhíthető.

A VEKE a járatrendszer átszámozását javasolja, az eredeti 96-os alapjárattól már igencsak eltérő útvonalú gyorsjáratot és betétjáratát 196-os és 196A számmezőbe sorolva, erről döntés azonban csak szeptember elején várható.

Típuscsere a Békás-buszon:

A midibuszok szűk férőhely-kapacitása miatt közel azonos költséggel üzemeltethető szóló, Ikarus 260-as autóbuszok közlekednek azonos menetrendi paraméterekkel a viszonylaton, a VEKE javaslatának megfelelően, a hét minden napján. A járat 160-as számra történő beszámozását a VEKE kezdeményezte, döntés szeptember elején várható.

18A reggeli sűrítése:

A Gábor Dénes Főiskola térségében az utóbbi hónapokban megvalósult jelentős ingatlanfejlesztések kapcsán jelentősen megemelkedett az utasszám a 18-as és a 18A viszonylaton a reggeli csúcsidőben. A zsúfoltság kezelésére egy többletjármű kerül beállításra a 18A vonalra, a legkritikusabb időszakban 7 perces követést biztosítva.

22-es és 22-es gyors sűrítése:

A kevésbé kihasznált, dugókban ácsorgó és az 56-os villamossal párhuzamosan futó 56-os gyors autóbuszvonalról egy kocsi átcsoportosításával sűrűbben közlekedik. A reggeli, kizárólag az alapjárat üzemidejét érintő Moszkva téri zsúfoltság idején a jelenleg is meglévő további egy, átszerelő 56-os gyors járművel összesen 24 jármű fog a fekete 22-es alapjáraton közlekedni.

13-as járatcsalád fejlesztése, az 50-es ritkítása árán:

A délutáni csúcsidőben az alacsony kihasználtság miatt egy jármű 13-as családra történő átcsoportosításával az 50-es viszonylaton a követés 10-ről 15 percre változik. A délutáni csúcsidőben rendkívül ritka 13-as járatcsaládon a közlekedés megváltozik, a 13A új betétjáratot kap 13B jelzéssel, amely a Nagytétényi úthoz nem tér be, csak Campona és Angeli utca között közlekedik. A három járat együtt 20 perces követést biztosít majd közös szakaszukon. A VEKE a járatrendszer ésszerűbb számozására is javaslatot tett, a 13A 113-asra történő átszámozásával, betétjáratának 13B helyett 113A-ként történő jelzésével, ez azonban csak szeptember elején kerülhet elfogadásra.

63-63A autóbuszok átszervezése (Nagykovácsi térsége):

A VEKE javaslatának megfelelően a kihasználatlan betétjárat megszűnik, a két viszonylat összteljesítményét „összegyúrva” sűrűbben közlekedik a 63-as autóbusz, reggel 10-12 helyett 8-9 percenként.

A BKV javaslatára a járat hétvégi 15-ről 20 percre történő ritkítását is elfogadták, ezt azonban a VEKE nem támogatja, az ügy szeptember első hetében várhatóan ismét tárgyalásra kerül.

64-es autóbusz sűrítése (Solymár térsége):

Csúcsidőben Solymár felől, az iskolába igyekvő tanulók jobb elszállítása érdekében egy többletindulással (7.15 és 7:45 között is 10 percenként) sűrűbb követés biztosítható, valamint az Óbudai garázs és Hűvösvölgy között Solymáron át közlekedő garázsmenetek is meghirdetésre kerülnek a vonalon, tovább sűrítve ezzel a járatot.

A BKV javaslatára a járat hétvégi 15-ről 20 percre történő ritkítását is elfogadták, ezt azonban a VEKE nem támogatja, az ügy szeptember első hetében várhatóan ismét tárgyalásra kerül.

Gyáli átszervezések:

A jelenlegi, Pestszentimre központjában a nap nagy részében átszállási kényszerrel ellátott gyáli hálózat jelentős fejlődésen megy át, melyet részben Gyál Önkormányzata finanszíroz. Az intézkedések hatására számos zsúfolt járat helyzete javítható (94, 94gy, 54gy). Gyálon újabb hurokútvonal kerül bejárásra: a 94-es és a 294-es már ismert útvonalán túl új terület is bekapcsolásra kerül, Gyál, Deák Ferenc utcáig egy harmadik körben fordulva is közlekedik ezentúl autóbusz, a 82-es és 182-es gyors végállomásán túlra, Gyál északi területeire.

Az intézkedés lényege, hogy mindhárom gyáli hurokból a teljes üzemidőben gyorsjárati kapcsolat létesül a Határ úti metróállomáshoz, ezzel lényegesen javítva Gyál kiszolgálását és megszüntetve az átszállási kényszert. A fentieken túl a kihasználatlan Ültetvény utcai ág helyett a fekete 54-es autóbuszok egy része is Gyálra, a fekete 94-es útvonalát bejárva közlekedik majd. A három gyáli hurokból érkező járat a Nagykőrösi úton kiváltja az 54-es gyors közlekedését, sőt, csúcsidőben a 94-es Vecsési úti hurokútvonaláról érkező járat a ma is közlekedő 94-es gyorshoz hasonlóan megállás nélkül, zónázó expresszjáratként közlekedik majd, az 54-es gyors megállóit is kihagyva.

Összességében tehát:

54-54A: Az 54-es Boráros tér és Gyál, Vecsési út (mai 94, gyors 94 végállomás) között közlekedik majd, csúcsidőben 15-20, azon kívül és hétvégén 30 percenként. A mai fekete 54-es útvonalán új járat indul 54A jelzéssel, azonban a fekete 54-es mai Pestszentimre központ és Ültetvény utca közötti szakasza így is jelentősen ritkul, csúcsidőben 15-20, csúcsidőn kívül és hétvégén 30 percenkénti kiszolgálást kap az 54A által, a rendkívül alacsony kihasználtság miatt. Boráros tér és Pestszentimre központ között a fekete 54-es paraméterei öszességében nem változnak, mivel az 54-es hangolásra kerül az 54A járattal.

54-es gyors: megszűnik

94-es: megszűnik

94-es gyors: A mai 94-es gyors olyan változata, amely a Nagykőrösi úti szakaszon az 54-es gyors megállóiban is megáll. Csak a két csúcsidő között, illetve a délutáni csúcsidőt követően este és hétvégén fog közlekedni, jellemzően 30 percenként.

94E: a mai 94-es gyors, csúcsidőben, zónázó jelleggel, 10-15 percenként

94Agyors: új viszonylat, Kispest, Határ út és Gyál, Deák Ferenc utca között, csúcsidőben 15-20, azon kívül 60 percenként

294-es: megszűnik

294-es gyors: új viszonylat, Kispest, Határ út és Gyál, Bem József utca között, csúcsidőben 15-20, azon kívül 60 percenként, a mai 294-es korlátozott üzemidejében (hétköznap 20 óráig, hétvégén pedig csak délelőtt).

A VEKE a számjelzések logikusabbá tételét kezdeményezte, az alábbiak szerint:

54A helyett a 254-es, a 94Agyors helyett a 89-es, míg a 294-es gyors helyett a 189-es járatszám használatát kezdeményeztük. A döntés szeptember első hetében várható.

194-es autóbusz sűrítése:

A járat reggeli csúcsidőben történő 5 perces követésre történő sűrítése, egy többletjármű forgalomba állításával.

A 68-as autóbusz csuklósítása és a 82-es buszcsalád helyzete:

A 68-as autóbuszviszonylat csuklósítása révén jelentősen javítható lenne a dél-pesti vonal hatékonysága, a forgalomba bocsátott autóbuszok számának csökkenésével pedig más viszonylatok (pl. 82-82A) teljesítménynövelése hajtható végre. Ez az előterjesztésben is szerepel, azonban a 4-es metróval összefüggésbe hozható építkezések kapcsán zajló villamospótlások miatt nincsen elegendő csuklós autóbusz a BKV állításai szerint a változtatás végrehajtásához.

Áthidaló megoldásként ezért a következőket javasoltuk a Bizottságnak:

A VEKE által javasolt és a BKV által is támogatott XVI. kerületi járatátszervezés külön előterjesztés keretében kerüljön megvalósításra, melynek köszönhetően a kerületben a szolgáltatási színvonal egyértelműen javul, egyidejűleg azonban csuklós járművek megtakaríthatóak lesznek majd.

A XVI. kerületi változtatásokról szóló előterjesztés képezze részét a zsúfoltságkezelési program II. ütemének, melynek bevezetése 2007 elején lehet esedékes, így pedig ez az átszervezés fedezetet biztosíthat a 68-as autóbusz csuklósítására, ebből következőleg pedig további járatsűrítésekre a város más pontjain (pl. Alacska-busz sűrítése).

Budapest legterheltebb és végig a városhatáron belül közlekedő 82-es buszcsaládján az intézkedés azonban nem várathat magára a II. ütemig: épp ezért azt javasoljuk, hogy a jelen előterjesztésben javasolt, de a 68-ashoz kötött sűrítés a 68-as csuklósításától függetlenül valósuljon meg, ehhez fedezetet pedig a 124-es autóbuszvonalról és a City-busz viszonylatról 1-1 darab jármű átcsoportosítása, azaz ezen két vonal leállítása jelenthet.

A 124-es autóbusz Budapest egyik legkihasználatlanabb járata annak ellenére, hogy a legkisebb midibusz közlekedik rajta, ráadásul hálózati szerepe sincs a 14-es villamos meghosszabbítása és a 125-ös busz beindítása óta. Utasai gyakran egyáltalán nincsenek, amikor pedig mégis vannak, az csak épp azért lehet, mert a 126-os előtt jön. A megmaradó két káposztásmegyeri járat jobb hangolása egyértelműen kiválthatja a járat közlekedését, érdeksérelem nélkül.

A City-busz a BKV által pár éve beindított márkavédjegyes szolgáltatás egyik kevéssé jól sikerült eleme. Belvárosi útvonalán lényegében végig a 15-ös busszal párhuzamosan halad, utasait a 124-eshez hasonlóan annak köszönheti, ha épp kimarad egy 15-ös járat. Közlekedésének mai formájában nincs értelme, a BKV által bevallottan soha nem haladja meg utasszáma a 10-15 főt, óránkénti közlekedése ráadásul a belvárosi forgalomban szintén erősen csökkenti használhatóságát. Ezt csak tetézi, hogy a metró Fővám téri és Kálvin téri állomásépítése miatt a vonal közlekedése úgyis évekre ellehetetlenülne.

A 82-82A buszcsaládon uralkodó állapotokkal (110%-hoz közelítő reggeli kihasználtság!) összevetve indokolhatónak és felvállalhatónak tartjuk a 124-es és a City rovására a 82-82A előterjesztésben foglalt sűrítését, ezzel nem megoldva, csupán enyhítve a járatcsalád problémáját.

A VEKE fenti javaslatai ügyében a Bizottság várhatóan szeptember első hetében hoz majd döntést.

239-es gyors autóbusz újraindítása

Ismeretes, hogy a nyári metrópótlás megkezdése előtt a VEKE javaslatot tett egy tehermentesítő járat beindítására a 139-es gyors teljesítményének felhasználásával, 139M gyors jelzéssel. Ez a viszonylat valósult meg 239-es gyors jelzéssel, nem kis sikert aratva az utasok között. A metrópótlás véget ért, az utasok panaszkodnak: már közel ezer aláírás gyűlt össze Gazdagréten annak érdekében, hogy újrainduljon a járat, akár a 139-es gyors rovására is, mivel közvetlen kapcsolatot ad a 3-as metróval, valamint a 7-es, 73-as buszcsaláddal. Visszaállítása a négyes metró építésével kapcsolatos építkezések és lezárások miatt is egyre szükségesebbé válik, melyet a VEKE is támogat.

A BKV a lakossági érdekeket figyelembe véve négy változatot dolgozott ki, melyek a következő lehetőségek kombinációiból adódnak: szóló, illetve csuklós járművekkel, valamint Baross térig, illetve Vas utcáig (a metrópótlás alatt működő végállomás). A Bizottság a Vas utcáig történő közlekedést támogatta, szóló járművekkel, kiemelve, hogy célszerű lenne elérni vele elérni a Nagykörutat, így megvizsgálják a Blaha Lujza téri, tengelyben történő fordítás lehetőségét. A fejlesztést a BKV a metróépítés harmadik üteméhez, a Kálvin tér lezárásához kapcsolódóan kívánja bevezetni, várhatóan október második felében és annak költségeit saját erőből fedezi. A járat a Paraméterkönyvbe nem került bele egyelőre, a tapasztalatokat követően azonban a 2007-es menetrendkönyvben remélhetőleg már szerepelni fog.

A 16-os autóbusz ritkítása

A Fővárosi Kertészeti Zrt. az Erzsébet tér rekonstrukciója, az új városi parkot építése kapcsán a terület rendezési tervéből sajnálatosan és el nem fogadható módon kihagyta az Erzsébet téri járművezetői tartózkodó épületét, amelyet a kivitelező ezért a napokban elbont. Pótlására nincsen lehetőség és a felelősök is ismeretlenek.

Igen kellemetlen helyzet alakult ki ennek kapcsán: mivel a 16-os autóbuszok számára a Deák téri (Erzsébet téri) végállomás fejvégállomásként szolgál, itt kell a járművek tárolását és a járművezetők szociális igényeinek kielégítését is megoldani. Az Erzsébet térhez legközelebb a Deák Ferenc téri villamos-végállomáson található tartózkodó helyiség, ezért a BKV operatív jelleggel „meghosszabbította” a buszjáratot a 4-es buszok útvonalán a Madách térig (Gerlóczy utcánál való visszafordulással). Emiatt a vonalon a fordulóidő megnövekedett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy azonos számú autóbusszal nem teljesíthető a paraméterkönyvi követés. A BKV azt kérte a Bizottságtól, hogy véglegesítse a 16-os buszok új útvonalát, és egyúttal – semmilyen többletteljesítményt nem vállalva – változtassa meg a Paraméterkönyv idevágó sorait, azaz legalizálja a járatritkítást. Egy biztos: nem az utasok felelősek ezért a szerencsétlen helyzetért, mégis ők isszák meg a levét. A Bizottság ugyan elfogadta az erre vonatkozó javaslatot, a VEKE továbbra is abszurdnak és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy járat ilyen körülmények között ritkuljon. A VEKE azon javaslatait, hogy a járművezetők szociális ellátását a buszok útvonalának hosszabbítása nélkül, leváltásos rendszerben oldják meg ugyanúgy elutasította a BKV, mint ahogy a metróállomás létesítményeinek igénybevételére vonatkozó javaslatot. A járatritkulás a csúcsidei (8 percről 9 percre) és a hétvégi (10 percről 12 percre) időszakot is érinti.