10 éve szűnt meg a Thököly úti villamos

2007. március 11-én egy szomorú évfordulóra emlékezünk. 10 éve ment el ugyanis az utolsó 67-es, és egyben az utolsó Thököly úti villamosjárat. Ennek alkalmából készült ez az összefoglaló a Thököly út villamosok történetéről.

A 67-es az Erzsébet királyné útjáról a Mexikói útra kanyarodik. (forrás: Hajtó Bálint)

A BKVT 1885. június 3-án indította meg lóvasútjáratát a Keleti pályaudvar-Thököly út-Dózsa György út-Stefánia út útvonalon. Ezt 1889. június 30-án meghosszabbították a Róna utcáig, 1897-ben pedig már villamosok jártak errefelé, melyek két év múlva már a Bosnyák térig közlekedtek. 1900-ban megnyitották Zugló kocsiszínt, 1902-ben pedig átadták a Mexikói úti szakaszt, melyet 1903-ban meghosszabbítottak az Öv utcáig. Először (1902-től) az Újpest felől a Rákóczi úton érkező viszonylatnak volt itt a végállomása, mely 1910-ben, a viszonylatszámozás bevezetésekor az 1-es jelzést kapta. Az ezt követő évben azonban változott a helyzet: az 1-es végállomása átkerült a Városligetbe, helyét a Központi Városházától a Rákóczi úton érkező 65-ös villamos vette át. Szintén a Thököly út belvárosi kapcsolatát volt hivatott biztosítani az Állatkert-Eskü (Március 15-e) tér viszonylat is, mely – a később igen fontos szerepet betöltő – 19-es villamos alapja lett.

1915-ben a következő járatok használták a Thököly utat:

5: Óbuda-Állatkert

15/17: Városliget-Rákóczi út-Déli pályaudvar-Margit híd-Városliget (kétirányú körjárat)

19: Kelenföld-Bosnyák tér

21/23: a Városligetből az Üllői úton át vissza (kétirányú körjárat)

25: Városliget-Közvágóhíd

65: Központi Városháza (kb. Deák Ferenc tér)-Erzsébet királyné útja

67: Aréna (Dózsa György) út-Erzsébet királyné útja

69: Aréna (Dózsa György) út- Bosnyák tér

1919-től járt a 67-es villamos a Baross térre az Öv utcától, a 65-ös vonalát pedig az Erzsébet hídon át a Zsigmond térig hosszabbították meg. 1923-ban a két ősellenség, a BKVT és a BVVV egyesülésével létrejött a BSzKRt. (ez a társaság üzemeltette az összes villamosjáratot, és érdekeltségébe tartozott a BHÉV is), mely a bonyolult körjáratok átszervezésével normalizálta a hálózatot.

Új Thököly úti járatok a húszas években:

23: Aréna úti aluljáró – Aréna út – Thököly út – Fiumei út – Orczy út – Haller utca – Soroksári út – Közvágóhíd (1928-tól)

71: Városliget-Hermina út-Thököly út-Rákóczi út-Kiskörút-Szabadság híd-rakpart-Krisztina körút

Szintén húszas években indult el a – később nagy jelentőségre szert tett – 44-es villamos, mely először a Szépilona – Krisztina krt. – Rákóczi út – Thököly út – Állatkert útvonalon járt. Amikor harmincas években a 19-est a Baross térig rövidítették, egyértelműen a 44-esé (valamint egy ideig a 17-esé) lett a főszerep a Thököly úton.

A Thököly úti vonalcsoportnak fontos mellékága volt a Nagy Lajos király útja, melyen 1933-ban indult meg a villamosközlekedés. Ám először még nem a teljes szakaszon: az akkoriban 68-asnak hívott viszonylat először ugyanis a csak a Bosnyák tértől az Egressy útig haladt a Nagy Lajos király útján, utána elkanyarodott a Vezér utca irányába. A pálya kezdetben végig egyvágányos volt. 1938-ban megépítették a zuglói körvasút felüljáróját a Thököly út és a Hungária krt. találkozásánál, így immár nem akadályozta a szintbeli MÁV-kereszteződés a zuglói villamoshálózat fejlődését. Budapest ostroma után, 1945. április 26-án 27-es jelzéssel indult villamos a Bosnyák tér és a Keleti pályaudvar között. Május 21-én a Rákóczi úton indult meg a villamosforgalom: a 44-es azonban – az Erzsébet híd puszulása miatt – csak a Ferenciek teréig járt. A 44-es újbóli elindításákor a 27-es megszűnt. A 67-es 1945. június 7-én indult újra, immár a Március 15-e tér és az Öv utca között. 1947-ben a villamos pályáját Rákospalota, MÁV-telepig hosszabbították meg. Ez egy nagyon fontos fejlesztés volt, hiszen így a 67-es csatlakozni tudott a Rákospalotát Rákosszentmihállyal összekötő HÉV-vonalhoz, ami jelentősen megnövelte mindkét járat forgalmát. 1955-ben kiépítették a második vágányt a Bosnyák tér és a Mogyoródi út között, és a Füredi utcáig építettek egy egyvágányú pályát. Ezután a Vezér utca irányába a 64-es, a Nagy Lajos király útján pedig a 68-as viszonylat közlekedett. Utóbbi belső végállomása ekkoriban már a Március 15-e téren volt. A 64-es először a Bosnyák téren végállomásozott, majd 1956-ban meghosszabbították a Keleti pályaudvarig. Ugyanebben az évben a 44-est a Rákos-pataknál épített hurokig hosszabbították meg. A 68-as villamos az Örs vezér tere és a Március 15. tér között járt. A Thököly út túlterheltségének enyhítése végett a 64-est végül 1962-ben visszavágták a Bosnyák térig.

A Thököly út járatok az Erzsébet híd újjáépítése előtt:

23: Keleti pályaudvar-Közvágóhíd

25: Nagyvárad tér -Állatkert

44: Ferenciek tere – Zugló, Rákospatak

64: Bosnyák tér -Füredi út

67: Ferenciek tere -Rákospalota, MÁV-telep

68: Ferenciek tere -Örs vezér tere

1964-ben átadták az új Erzsébet hidat, így a villamosok végre ismét eljuthattak Budára. A 68-ast meghosszabbították a Móricz Zsigmond körtérig, a 44-est a Moszkva térig. 1965-ben a 67-es végállomása a Szarvas tér lett. A korábbi 19-est újraindították: a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között járt. A 23-ast visszavágták a Festetich utcáig.

A 67-es fénykorában a MÁV-telepnél… (forrás: Főváros Tömegközlekedésének másfél évszázada)

…illetve a zuglói kocsiszín udvarán. (forrás: Főváros Tömegközlekedésének másfél évszázada)

Ekkoriban élte tehát fénykorát a Thököly út villamosközlekedése, így a 67-es is. A hálózat kiterjedt volt, a járatok hosszúak voltak, közvetlen belvárosi kapcsolatot nyújtottak számos pesti és budai területnek is. Járműállapot és utazási sebesség tekintetében azonban messze nem volt ilyen jó a helyzet: az utasokat nagyrészt még a század elején gyártott villamosok szállították, elképesztő műszaki állapotban. A hatvanas évek karbantartási színvonalára jellemző, hogy az akkor még fiatal UV-k is műszaki hibásan, két motorral, működésképtelen ajtókkal közlekedtek. Ráadásul nem volt elég kocsi, így az emberek csúcsidőben szinte lefolytak a villamosokról, olyan sokan voltak.

A Thököly úton éjszaka is járt néhány villamos: 44; 69É (később 65É), 68.

A 2-es metró 1972-ben elérte a Déli pályaudvart, ekkor a Rákóczi úton (és az Erzsébet hídon) felszedték a síneket. A lépést a korabeli városatyák azzal indokolták, hogy az új metró környezetében a felszíni tömegközlekedést vissza kell fejleszetni, hiszen a gyorsvasúti kapcsolat léte feleslegessé teszi azt. Ez az elképzelés az íróasztalon jól mutatott ugyan, a gyakorlat azonban nem igazolta: a Rákóczi úton a metró megnyitását követően is megmaradt a nagy forgalom, mellyel a – villamosoknál jóval kisebb kapacitást nyújtó – hetes buszok egyre nehezebben tudtak megbirkózni.

A Rákóczi úti folytatás hiánya a következő évtizedekben jelentős forgalomcsökkenést okozott a megcsonkított Thököly úti villamosokon. A kényelmetlen és hosszadalmas Baross téri átszállás helyett ugyanis az utasok többsége a közvetlen belvárosi kapcsolatot biztosító hetes buszokra szokott át. Először a Thököly út mellékirányai sorvadtak el: a 25-ös villamost (Thököly út -Állatkert) 1973-ban szüntették meg, őt követte a 68-as 1976-ban, majd 1980-ban megszűnt a 64-es villamos is, melyet azóta nagyrészt a 82-es trolival váltottak ki. 1973-at követően a 19-est a Batthyány térre járatták. A megmaradt szakaszokon egyre rosszabb volt a pálya állapota, a villamosok végképp versenyképtelenné váltak a busszal szemben. A nyolcvanas évektől a 44-est és a 67-est már csak dupla UV-val adták ki, ráadásul a kilencvenes években a legrosszabb állapotban lévő kocsikat osztották be a Thököly útra. 1995 szeptemberétől a 44-es egész nap 20 percenként járt, s ez meg is adta a kegyelemdöfést: 1995. december 24-én megszüntették a nagymúltú járatot.

Képek a 67-es végnapjaiból:

Egy este a Mexikói út elején. (forrás: VEKE)

Villamos a Keleti pályaudvarnál. (forrás: VEKE)

Felszállóhely a Baross téren. (forrás: VEKE)

A 67-es villamos a Thököly út-Hungária körút sarkán 1997 tavaszán. (forrás: VEKE)

A 67-es Rákospalota, MÁV-telepen, a külső végállomáson. (forrás: Németh Zoltán Gábor)

Már nem zötyögött sokáig a villamos. (forrás: Hajtó Bálint)

A 67-es az Erzsébet királyné útjáról a Mexikói útra kanyarodik. (forrás: Hajtó Bálint)

Szűk másfél év múlva, 1997. március 11-én a 67-es is megszűnt, pontosabban csak szünetel – 10 éve. „Szüneteltetésének” okaként a Mexikói úti pálya tönkremenetelét jelölték meg. A 67-es leállításának napján indítottak egy 69A jelű betétjáratot, ami a kisföldalatti végállomása és a MÁV-telep között közlekedett. Ez a járat nem pótolhatta a 67-est, ezért még ’97 őszén meg is szüntették (innentől kezdve viszont a 69-es sűrűbben járt). A villamos helyett indították el a 67V jelű pótlóbuszt. Ezt eleinte Ik 260-nal adták ki, később a Pongrácz úti (troli)garázs Ik 280-asait osztották be a vonalra, és ma is ilyen buszok járnak rajta.

A 67V, még szóló busszal. (forrás: VEKE)

A 67V elindítása után a forgalom tovább csökkent: a csúcsidőben is csak negyedóránként, azon kívül 20-30 percenként járó, lassú, és megbízhatatlan busz helyett a környékbeliek természetesen más útvonalon járnak nemcsak a belvárosba, de még a Thököly útra is.

A legutolsó villamos a Keleti Pályaudvar elött, 2003 szeptemberében, különjáratként. Ekkor már a Thököly út járhatatlan volt, a villamos a Festetich utcából érkezett a térre. A villamos mellette a ritkán járó 67V áll. (forrás: Németh Zoltán Gábor)

Üzemi menetek rendszeresen voltak a Thököly úton 2001-ig, amíg a 3-as villamost nem indították el. A képen egy forgóvázakat vontató Muki becenevű tehervillamos látható, nem messze a Róna utcától. (forrás: Németh Zoltán Gábor)

A 44-es és a 67-es vonalán üzemi menetben még évekig közlekedtek villamosok a Thököly úton, mert Zugló kocsiszínnek csak a Thököly úton át volt kapcsolata a többi vonallal. 2001. október 3-án elindult az új 3-as villamos és Zugló kocsiszínnek egyben új kapcsolata is létrejött a város többi részével. Az utolsó különmenet 2003 szeptemberében haladt végig a Thököly úton. A legutolsó villamos egy hannoveri TW6000 volt, olyan, ami a 3-as vonalon is jár. Nem sokkal később a Thököly út-Hungária körút kereszteződésben a kanyarodó vágányokat lehegesztették, majd 2004-ben rábetonoztak egy buszmegállót a sínekre a Hungária körútnál. 2006-ban a felsővezetéket is leszerelték egy szakaszon. A Baross teret az utóbbi években átrendezték, a vágányokat nagyrészt leaszfaltozták, de ettől még a tér semmivel sem lett kulturáltabb. A 7-es buszok megállója a villamos-végállomás helyére került át. A 67V a villamos felszállóhelyéről indul.

2001. után már csak ritkán járt villamos a 44-es és a 67-es vonalán. A képen a Rákospataknál egy két UV-ból és egy Mukiból álló szerelvény megy Zugló kocsiszín felé. (forrás: Németh Zoltán Gábor)

Így is kinézhetne a Thököly út: környezetbarát villamos, füvesített pálya, élhető környezet. (forrás: VEKE fotómontázs)

Egyesületünk az érintett területek közlekedésének fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a Thököly úti villamosközlekedés helyreállítását. Egy, a Rákóczi út és Újpalota irányába is továbbvezetett, villamos kiváló belvárosi kapcsolatokat nyújthatna Újpalotának, Pestújhelynek és Zuglónak is. Ezt a minőségi kapcsolatot sem a korlátozott kapacitású 7-es buszcsalád, sem pedig a – sokak által megváltónak beállított – négyes metró nem tudná biztosítani. A Thököly úton a gépjárműforgalom korlátozására, valamint kényelmes, megbízható és környezetbarát tömegközlekedési eszközre van szükség, nem egy kétszer két sávos városi autópályára, alatta egy, elavult és pazarló tervek alapján megépült metróval. Reméljük, hogy a főváros józanul fogja megítélni a kérdést, és felülvizsgálja a korábbi, megszüntetést forszírozó döntéseit. A XXI. század hajnalán Budapest nem engedheti meg magának, hogy azok a szakmai körök befolyásolják a jövőjét, akik számos korábbi, káros döntés meghozataláért (pl. a Rákóczi úti villamosok megszüntetése) felelősek. A villamosok ellensége a környezetvédelem, és a korszerű közlekedés ellensége is, ezáltal pedig Budapest ellensége!