Viszonylatszámok az elővárosi autóbuszvonalakon
Új korszak kezdődött el a budapesti agglomeráció közösségi közlekedésében: elindult az első, számjelzéssel ellátott helyközi autóbusz a Bécsi út, illetve a 10-es út térségében.
Az új Volvo-buszok már a viszonylatszám kijelzésére alkalmas kijelzővel lettek megrendelve., Árpád híd, Budapest (forrás: Nehéz Balázs)
2007. augusztus 1-jén a Budapesti Közlekedési Szövetség kezdeményezésére az érintett szervezetek, így egyesületünk közreműködésével útjára indult az agglomerációs közlekedésben korszakalkotó viszonylatazonosítási koncepció, melynek keretében a helyközi, elővárosi vonalak a BKV által üzemeltetett viszonylatokhoz hasonlóan számjelzéssel lettek ellátva.
A BKSZ szórólapja, illetve a térkép nagy méretben letölthető.
Az új számozási rendszer összhangban van a négyoldalú (BKSZ, BKV, Főváros és VEKE részvételével létrejött) helyi viszonylatszámozási koncepcióval. A két számozási rendszer egymáshoz illeszkedve teszi lehetővé, hogy a Budapesten és környékén közlekedő menetrendszerinti járatok vonalanként egyedi számjelzéssel legyenek ellátva, egyértelművé téve azok azonosítását, megkönnyítve az utasok tájékozódást. Eddig az autóbuszokon csak a járat végállomásai (egyes esetekben csak az egyik végállomása) voltak feltüntetve, ráadásul a viszonylatot jelző táblák és feliratok sem egységes rendszer alapján készültek, ami nem mindig volt egyértelmű a nem rendszeres utasok számára.
A BKV Zrt. által már eddig is használt 1-299 és az éjszakai járatok részére fenntartott 900-999 számtartomány mellett a többi számcsoport is feladatot kap: az agglomerációs autóbuszok részére a 300-899 közötti viszonylatszámokat jelölték ki a BKSZ munkatársai. Bár a budapesti agglomerációban megközelítőleg csupán 300 helyközi autóbuszviszonylat közlekedik, az átláthatóságot nagyban szolgálja, hogy hat, egymástól jól megkülönböztethető számtartomány fedi le az agglomerációs vonalak hálózatát, melyek a járatok által használt útirányok szerint vannak felosztva. Az új rendszer lehetővé teszi az ország fővárostól távolabbi részein is az egységes, egyértelmű számjelzési rendszer bevezetését, mivel a hat, egyenként száz számot tartalmazó számtartomány egy hatszög egyes oldalait reprezentálja. A hatszögekkel le lehet fedni a ország teljes területét a hatszögek találkozási vonalánál az átlépő járatok azonos jelzésének alkalmazásával. Így akár Békés megyében is megvalósítható a rendszer oly módon, hogy a Kecskemét felé tartó buszok a Kecskemét környéki rendszerbe is illeszkednek, míg a Kecskemét és Budapest vonzáskörzete között közlekedő járatok a budapesti rendszerbe.
A budapesti agglomerációban a számtartományok felosztása az óramutató járásának megfelelő sorrendben a következő:
– 300-as mező: 2-es út és környéke (észak-keleti szektor), az Újpesten és Rákospalotán ki, ill. belépő viszonylatok számára
– 400-as mező: a 3-as, 31-es út járatai részére (keleti szektor), alapvetően Örs vezér tere, Stadionok és Rákoskeresztúr indulási pontokkal
– 500-as mező: a 4-es, 51-es utakon ki- és belépő viszonylatok számára (déli és délkeleti szektor), főként Népliget és Csepel végállomásról kiinduló járatok részére
– 600-as mező: az 1-es, 6-os és 7-es utakon ki és belépő viszonylatok részére (dél-nyugati szektor), főként Etele téri végállomással
– 700-as mező: a Budakeszi úton ki- és belépő járatok részére (nyugati szektor), főként Széna téri indulással
– 800-as mező: a 10-es és 11-es úton ki- és belépő viszonylatok részére (észak-nyugati szektor), alapvetően Árpád híd, metróállomás végállomással
Az agglomerációs járatok számmezői térképen (forrás: BKSZ Kht.)
Az első, kísérleti üzemben beszámozott járatok ezen utóbbi, 800-as számmező járatai közül azok, amelyek a 10-es utat érintve közlekednek. A 800-as tartomány kétfelé lesz bontva a jövőben, így 850-nel fog kezdődni a 11-es úti viszonylatok számozása.
A számozás kialakításában, vagyis az egyes viszonylatok számtartományon belüli elhelyezkedésének meghatározásában fő szempont volt, hogy azok a járatok sűrűségét, térségben betöltött szerepét visszatükrözzék, így a 10-es úton meghatározó szerepű Budapest – Dorog – Esztergom viszonylat lett az első, a 800-as. Ezután következnek a gyorsított, illetve a betétjáratok, majd a ritkább elágazó viszonylatok. Az agglomerációs vonalak esetében a helyi számozási koncepcióval ellentétben a gyors és betétjáratok nem kapnak betűjelzést, hanem külön járatszámmal különböztethetjük meg őket az alapjárattól.
A viszonylatok által érintett megállóhelyekről és útvonalukról a megállókban kihelyezett sematikus térkép alapján tájékozódhatunk. A járatok menetrendje a BKV járatainál már megszokott tartalommal került kifüggesztésre, így olvashatók rajta a fontosabb megállóhelyek (az összes megállóhely felsorolása helyhiány miatt nem lenne minden esetben lehetséges), az adott megállóból való pontos indulási időpontok, valamint a járat viszonylatszáma. A járatlapok formátuma, külső megjelenése csak hasonlít a BKV-nál már megszokottakhoz. A viszonylatok a Budapestről induló járatok esetében az eltérő célállomás miatt külön járatlapokon szerepelnek, míg Budapest felé az azonos célállomás felé tartó és azonos megállóhelyeken megálló járatok egyesített járatlapokon találhatók, így azok menetrendben való fellelése kisebb energiát és kevesebb időt vesz igénybe.
Az új számozási rendszer bevezetése kapcsán a BKSZ Kht. és a Volánbusz Zrt. sajtótájékoztatót tartott, melyet Demszky Gábor főpolgármester nyitott meg az Árpád hídi autóbusz-végállomáson. A helyszínen lehetőség volt az új járatszámokkal ellátott autóbuszokat megtekinteni, valamint a sajtó részéről kérdéseket feltenni. A BKSZ részéről elhangzott, hogy idővel tervezik a BKV agglomerációs járatainak integrálását is a rendszerbe. Ez azonban egyelőre – többek között az egységes tarifarendszer hiányában – várat magára.
Sajtótájékoztató. A Főváros, Pest megye, a Pilisi térség, a Volánbusz és a BKSZ Kht. vezetői., Árpád híd autóbusz állomás, Budapest (forrás: Dorner Lajos)
Az új Volvo-buszok már a viszonylatszám kijelzésére alkalmas kijelzővel lettek megrendelve., Árpád híd, Budapest (forrás: Nehéz Balázs)
Az új rendszer bevezetésével lehetőség nyílik a Budapesti Egyesített Bérlet (BEB) használói számára a járatok könnyebb azonosítására, valamint arra, hogy a BKV-éhoz hasonló jelzés révén a Volánbusz járművein is nagyobb számban jelenjenek meg a helyi utasok. A beszámozott járatokon ugyanis egytől egyig érvényes a BEB, ami sajnos nem mondható el a távolsági járatokról, melyek közül néhány a Bécsi úton is közlekedik – számjelzés nélkül. A Bécsi úti kísérleti üzem keretében sor került a BKV és Volánbusz által közösen használt megállóhelyek elnevezéseinek egységesítésére is, így azok azonosítása sem jelenthet gondot többé az érintett viszonylatokon.
A három viszonylatjelölési módszer még együtt él a Volánbusznál., Árpád híd autóbusz állomás, Budapest (forrás: Dorner Lajos)
Szükségmegoldás. Az utasok remélhetőleg hamar megkedvelik a számozást., Árpád híd autóbusz állomás, Budapest (forrás: Dorner Lajos)
A járművek utasterében az utastájékoztatás sajnos elmarad a BKV-járatokon megszokottól. Mint azt már egyik korábbi cikkünkben is szóvá tettük, az újonnan beszerzett Volvo típusú csuklós autóbuszokon sincsen kialakítva a belső utastájékoztató rendszer, így a következő megállóról és a kapcsolódó egyéb járatokról egyelőre nincs lehetőség a sárga buszokon információt szerezni.
Kedvező tapasztalatok esetén a számozási rendszer kiterjesztése várható a többi járat esetében is, melyek közül a kezdeti nehézségek leküzdése, a javítási lehetőségek feltárása után a soron következő a Szentendrei úton közlekedő viszonylatok csoportja lehet, melyet Egyesületünk ezúton is üdvözöl.
Hatalmas sajtóérdeklődés… sajnos a híradókban szinte semmit nem lehetett ebből viszontlátni., Árpád híd autóbusz állomás, Budapest (forrás: Dorner Lajos)
Üröm az örömben, hogy a járatszámozásban rejlő előrelépés igen csekély a valóban bevezethető és bevezetendő változásokhoz képest. A Budapesti Egyesített Bérlet bevezetésén túl mindeddig nem történt komolyabb lépés, és a közeli jövőben nem is látszik lehetőség arra nézve, hogy Budapest agglomerációjában egységes tarifarendszer kerüljön bevezetésre, sőt az, hogy a Budapesti Közlekedési Szövetség valódi megrendelőként vegyen részt a munkában, ne csupán kevés jogkörrel koordinálja, terelgesse a térségi szolgáltatókat. A lényeget tekintve tehát apró, ám annál látványosabb lépés történt tegnap, melynek kapcsán ezúton is felhívjuk az illetékes döntéshozók figyelmét, hogy semmiképpen ne álljon meg a munka egy teljes értékű térségi közlekedési szövetség kidolgozását illetően, hanem a BKSZ jogkörének növelésével és az egységes, nem csak Budapesten belüli tarifarendszerrel tegyenek konkrét és érdemi lépéseket afelé, hogy a közösségi közlekedés vonzó alternatívája lehessen az egyéni autós közlekedésnek.
Az augusztus 1-jétől beszámozott viszonylatok listája tételesen:
800 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Dorog – Esztergom
801 Budapest, Széna tér – Tinnye – Bajna/Csolnok/Sárisáp – (Esztergom)
805 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Piliscsév – Kesztölc – Dorog
810 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Kesztölc
820 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Pilisvörösvár, Nyár u. – Pilisszántó
830 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Solymár – Pilisszentiván – Pilisvörösvár, Nyár u. – Pilisszántó
832 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Solymár – Pilisszentiván – Piliscsaba
840 Budapest, Árpád híd, metróállomás – Üröm – Pilisborosjenő
A 10-es úton közlekedő, újonnan beszámozott viszonylatok sematikus térképe. (forrás: BKSZ Kht.)
