Megbukott az éjszakai jegy: bliccelésre kényszeríti utasait a BKV
A januártól bevezetett éjszakai jegyhez nem lehet hozzájutni, így az utasok bliccelésre kényszerülnek. Csak dilettantizmus vagy szándékos, a járatritkítások előkészítésére irányuló szándék húzódik a háttérben?
A VEKE még a tarifarendszerről szóló döntést megelőzően, tavaly decemberben jelezte: átgondolatlannak, előkészítetlennek és ezért bevezetésre alkalmatlannak találja az éjszakai jegy koncepcióját. Akkor senki nem hallgatta meg az észrevételeinket, bár kértük, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes nem volt hajlandó felülvizsgálni előterjesztését.
A BKV új viteldíjai szerint a éjszakai járatokon csak a helyszínen megváltott, drágább, 350 forintos vonaljeggyel utazhat, akinek nincs bérlete. Önmagában is kifogásolható az éjszakai utazás ily módon történő, az európai gyakorlattal teljesen ellentétes drágítása, de az első három hét tapasztalatai még a várakozásainkat is alulmúlták. A BKV szándékosan bliccelésre kényszeríti az utasait, hiszen a drágább jegyhez nem lehet hozzájutni éjszaka.
Korábban, ha valaki alkalmi BKV-használóként tartott magánál egy vonaljegyet vagy gyűjtőjegyet, esetleg a belvárosban sűrűn elhelyezett jegyautomaták egyikénél megváltotta jegyét, jogosan utazhatott az éjszakai járatokon. Az új éjszakai jegyet azonban nem tudja megvenni: a felszíni jegyautomaták nem árulják, éjjel a pénztárak zárva tartanak, és a járművezetőknél sem kapható, ahogy a BKV korábbi ígéreteivel ellentétben biztonsági őröket sem találunk a buszokon, akiktől vehetnénk jegyet. Egyébként eleve nem tűnt igazán hitelesnek ez az ígéret: több mint száz járműre állandó biztonsági szolgálat telepítése sokkal többe kerülne, mint amennyit az éjszakai jegy a legmerészebb számítások szerint is hozhat.
Az előkészítetlen és átgondolatlan intézkedések hatására jelenleg mindazon utasok, akik érvényes jeggyel szeretnének utazni az éjszakai járatokon, bliccelésre kényszerülnek. Miközben a BKV milliókat költ bliccelés elleni buta kampányokra, felmerül a kérdés: pusztán dilettantizmus húzódik a háttérben és a BKV még a saját érdekeit sem képes felismerni? Ez is elképzelhető, de a BKV kommunikációs és értékesítési (tehát a jegytípusok előkészítéséért felelős) vezérigazgató-helyettesének szavai másra engednek következtetni. Regőczi Miklós számos nyilatkozatában helyezte kilátásba, hogy ha nem lesz fizetőképes kereslet a megemelt árú éjszakai jegyre, akkor a járatok számának csökkentése következhet. Vajon a BKV azért nem árul éjszakai jegyet, hogy aztán a kevés eladott jegy miatt a fizetőképes kereslet hiányára hivatkozva megszüntesse a járatokat? Bízunk benne, hogy Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes ehhez nem asszisztálna, ezért kérjük a városvezetést, vizsgálja felül a BKV 2008. évi tarifarendeletét és a rendes, automatákból is kapható, nappal is megváltható vonaljegyek használatát az éjszakai járatokon ismét tegye lehetővé.
Az új éjszakai buszrendszer egyébként 2005-ben a VEKE javaslatára, a főpolgármester támogatásával jött létre, és a vártnál is nagyobb siker hatására az utasszám a korábbi háromszorosára nőtt. Ennél jobban semmi nem bizonyítja: a budapesti tömegközlekedés problémáira csak az ésszerű fejlesztés és nem az esztelen járatritkítás jelenthet megoldást.