Tanácskozás a győri agglomeráció vasútvonalainak fejlesztéséről
Pápán, május 28-án számos polgármester és helyi civil szervezet részvételével megbeszélést tartottak a Pápa-Csorna, Pápa-Veszprémvarsány, Veszprémvarsány-Kisbér és a Győr-Veszprém vasútvonalak jelenlegi helyzetéről, és perspektíváiról. Mint a győri elővárosi vasúti fejlesztések szószólója, a VEKE győri tagszervezete is képviseltette magát a rendezvényen.
Győr az ország egyik legdinamikusabban fejlődő, ipari és kereskedelmi szempontból is egyaránt komoly jelentőséggel bíró regionális központja. A város vonzáskörzete nyugaton egészen a Rábaközig, délen a Bakony lábáig, keleten pedig a Móri árok vonaláig tart. A megyeszékhelyre jelentős számú ingázó érkezik nap, mint nap, 2005-ös adatokat figyelembe véve majd 30.000 főt jelent. A város környékén a közösségi közlekedés helyzete ugyanis korántsem mondható jónak, így az ingázók egyre nagyobb része érkezik személyautóval, ami mára meghaladta a 32%-ot. Ez a megyeszékhely helyzetét csak nehezíti, hiszen a korlátos kapacitású közutak telítődnek, s ez által az utazási sebesség egyre csökken, a forgalomból eredő káros hatások (környezetterhelés, balesetveszély) pedig nőnek. Viszont sem a kapacitásban és sebességben egyaránt komoly problémákkal küszködő, több helyen rosszul megszervezett buszhálózat, sem pedig a merev, rugalmatlan vasúti közlekedés nem képes már arra, hogy az utasok igényeit kielégítse.
Pedig, ahogy az egyeztetésen Egyesületünk előadói is kiemelték, a térség sűrű vasúthálózata igen jó alapot jelenthetne a kitöréshez. Győrbe négy sugárirányú fővonal (Hegyeshalom-Budapest, Sopron-Győr, Celldömölk-Győr, Veszprém-Győr) érkezik be, melyeket Hegyeshalom – Csorna – Pápa – Veszprémvarsány – Kisbér – Komárom útirányon át kötnek össze mellékvonalak; ez a hálózat a térség szinte valamennyi települését lefedi. Győrön belül is szokatlanul előnyös a vasút helyzete: a főpályaudvar a város szívében található, s a település szinte összes fontos részén áthalad valamelyik vasútvonal. A vasút a legtöbb viszonylatban összehasonlíthatatlanul jobb menetidőt teljesít Győr szűkebb és tágabb környezetében egyaránt, s kapacitás tekintetében is egészen más lehetőségek vannak, mint az autóbuszoknál.
A kötöttpályás közlekedés ennek ellenére ebben a térségben is mostohagyerekként van kezelve. A közlekedés szervezetéből hiányzik a valódi megrendelő, így nincs aki az üzemeltetőkön számon kérné a szolgáltatási színvonal alacsony voltát, s az elmaradó fejlesztéseket. Az önkormányzatoknak, civil szervezeteknek semmilyen beleszólása nincs a folyamatokba, az ún. kistérségi egyeztetéseken elhangzó felvetéseiket figyelmen kívül hagyják. A szervezeti hiányosságoknak természetesen meg is van az eredménye: a vasút győri ingaforgalomban betöltött szerepe ma egészen minimális, mindössze 5%, holott egyes – vasúti szempontból rosszabb helyzetben lévő – településeken (pl. Szombathelyen) ez a 20%-ot közelíti. Nehezíti a dolgot a városon belüli és az agglomerációban lévő vasúti megállók elhelyezkedése, P+R és B+R parkolók hiánya.
A rendezvény résztvevői ezért úgy döntöttek, hogy a közeljövőben egy széleskörű önkormányzati szövetséget hoznak létre, amely koordinálja a témában érintett civil szervezetek, települések munkáját. A Pápa-Csorna és a Pápa-Kisbér szakaszokért vívott, sokszor reménytelennek tűnő harc is mutatja, hogy a települések csak összefogással érhetnek el sikert. A települések tervbe vették közös ismeretterjesztő honlap létrehozását, és népszerűsítő rendezvények szervezését is. A VEKE mindkét kezdeményezéshez felajánlotta segítségét.
Az idő sürget, hiszen ahogy Kovács Zoltán, Pápa polgármestere is kiemelte, a tárgyalt vasútvonalak jelentős részére újraélesztés helyett a végső felszámolás leselkedik. Különösen a Pápa-Csorna vasútvonal van veszélyben, hiszen a Csornát elkerülő út terveiben újabban már nem számolnak a vasútvonalat átívelő felüljáró megépítésével. Pedig nem csak a vonal középső szakaszán lévő települések, hanem a csornai városvezetés is mindvégig ragaszkodott a vasútvonal megtartásához. Turi György polgármester elmondta, hogy ez az ügy is tipikus példája az önkormányzati szándékok semmibevételének, s az értékes kötöttpályás hálózat eltékozlásának. A városvezető által Pápán bemutatott tervekből kiderült, hogy korábban mindvégig számoltak a Pápa-Csorna vasútvonal megtartásával, s furcsa módon a felüljáró csak azután került ki a tervekből, miután a települések hangosabban kezdték követelni a vasútvonal térségi kezelésben történő újraindítását. Majd miután egy egyeztetésen az önkormányzatok tiltakoztak, s petíciót juttattak el a miniszterhez, hónapokkal később válaszként azt kapták, hogy „a városvezetők tudomásul vették a döntést”…
A települések azonban összefogtak: június 21-én egy különvonat indításával tiltakoznak a Pápa-Csorna vasútvonal felszámolása ellen.
Egyesületünk rendkívül fontosnak tartja a kötöttpályás közlekedés fejlesztését, s hibának minden olyan törekvést, mely a meglévő infrastruktúra eltékozlására irányul. Be kellene végre látni, hogy ahogy Budapesten, úgy más városokban sem lehet út a közútfejlesztések mindenáron való előtérbe helyezése: az élet már számos esetben bebizonyította a magyar elővárosokban is, hogy a minőségi kötöttpályás közlekedésre komoly igény van, s a fejlesztéseket az utazóközönség meghálálja (pl. esztergomi, oroszlányi elővárosi vonatok). Ehhez természetesen szükséges a közlekedés megrendelői szervezetének a tisztázása, regionális közlekedési szövetségek létrehozása, amelyen keresztül a kistérségek maguk gyakorolhatnának ellenőrzést az üzemeltetők felett. A minisztérium által meglebegtetett elképzelések (RFT-k és RKI-k legyenek a megrendelők közlekedési szövetség helyett) szakmailag tarthatatlan és dilettáns javaslatok, elképesztő, hogy ilyen javaslatok egyáltalán megfogalmazódhatnak. A VEKE támogatja a települések azon törekvését, hogy a Győr-környéki, elővárosi szerepet is betöltő vonalakat térségi hálózatként üzemeltessék és minden szakmai segítséget megad a megvalósítás érdekében.