Értelmetlen áremelés, elavult jegystruktúra – újabb BKV-tarifaemelés
A VEKE az újbóli jegyáremelés elutasítását kéri a fővárosi képviselőktől, illetve az előterjesztés visszavonását az illetékes főpolgármester-helyettesektől. Egyúttal felhívjuk a figyelmet a BKV elavult jegystruktúrájára és az időalapú jegyrendszer bevezetésének szükségességére.
Varsóban 20, 40, 60 és 90 perces jegyek léteznek. A legolcsóbb 2 zloty (kb. 129 Ft), a legdrágább 6 (kb. 387 Ft) – mindegyik jóval olcsóbb tehát a budapesti átszállójegynél (2010-es áron 490 Ft)., Varsó (forrás: ZTM Waeszawa (ztm.waw.pl))
A Fővárosi Közgyűlés november végi ülésének napirendjén szerepel a BKV jegyárainak újbóli emelése. 2009-ben két alkalommal emelték a közlekedési cég jegyeinek és bérleteinek árait, mégis, a cég bevételei lényegében a 2008-as szinten maradtak. A Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre által jegyzett előterjesztés árulkodó e téren: a számokból kiolvasható, hogy a 4%-os tarifaemelés hatására a városvezetés is mindössze 0,6%-os jegyárbevétel-növekedést vár. Ez azt jelenti, hogy az áremelés hatására ismét csak a bliccelés nőne, illetve a tömegközlekedést használók száma csökkenne, a BKV bevételei azonban lényegében változatlanok maradnának.
Varsóban 20, 40, 60 és 90 perces jegyek léteznek. A legolcsóbb 2 zloty (kb. 129 Ft), a legdrágább 6 (kb. 387 Ft) – mindegyik jóval olcsóbb tehát a budapesti átszállójegynél (2010-es áron 490 Ft)., Varsó (forrás: ZTM Waeszawa (ztm.waw.pl))
Eközben a BKV tarifái ma a reálbérekkel összevetve Európa legdrágábbjai, de a bérekkel való arányosítás nélkül is szembetűnő a különbség. Rómában egy 60 percig érvényes jegy 1 euró (kb. 270 Ft), Prágában a 75 perces jegy 26 koronába kerül (kb. 271 Ft), Varsóban pedig a 60 perces jegy 4 zloty (kb. 258 Ft) – mindhárom jegy átszállásra is feljogosít. Az európai városok és Budapest között tehát nem csak az árban van különbség: az említett, budapestinél olcsóbb jegyek átszállásra is feljogosítanak, a jegyrendszer időalapú. Éppen ezért a 260-270 forintnak megfelelő árú, 60-75 percre szóló külföldi jegyeket nem az egy utazásra szóló 320 forintos vonaljeggyel, hanem az új árán 490 forintos átszállójeggyel kell összehasonlítani – brutális tehát a különbség.
A fenti összehasonlítás a lényeget sűríti magába: az igazságtalan, 1970-es évekből származó, végtelenül ósdi és elavult, lyukasztós jegyrendszer leváltása helyett a már most is aránytalanul drága tömegközlekedés árainak újabb emelését javasolják a város vezetői. Sajnos az előterjesztők a számokból sem értenek: a BKV saját adatai mutatják ki, hogy a láthatóan túldrágított tömegközlekedési tarifák további emelésével már csak azt érik el, hogy többen blicceljenek, többen váltsanak autóra, tehát az áremelés már a bevételek növekedését sem hozza magával.
A VEKE ezúton felszólítja Horváth Csabát és Ikvai-Szabó Imrét, hogy vonják vissza káros és végiggondolatlan előterjesztésüket, álljanak el a BKV tarifáinak értelmetlen emelésére vonatkozó javaslatuktól. Reméljük, hogy ha ezt mégsem teszik meg, a fővárosi képviselők akkor sem fogadják el a javaslatot, és belátják: a BKV árainak újbóli emelése a cég pénzügyi helyzetén semmit nem javít, a város közlekedési és az utasok pénzügyi helyzetén azonban ront.
Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ma már nem csak Nyugat-Európában, hanem Prágában, Pozsonyban és Varsóban is időalapú jegyrendszer működik, Budapest elmaradottsága e téren már évtizedekben mérhető. Miközben a városvezetés hosszú évek óta csak egy soha meg nem valósuló 60 milliárdos chipkártya-projekttel hitegeti a budapestieket, az Európában elterjedt, bármikor könnyen és olcsón bevezethető, papíralapú időjegyek bevezetése nem történt meg. Ideje lenne végre lépni és a jegykezelők cseréjével leváltani az elavult és igazságtalan lyukasztós jegyrendszert.
