VEKE
Városi és El?városi Közlekedési Egyesület

VEKE: a regisztrációs jegy teljes átdolgozásra szorul

2010-06-28
By

A VEKE örömmel értesült arról, hogy korábbi ezirányú kéréseinkkel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem vezeti be a pótdíjazást 2010. július 1-jétől a regisztrációs jegyét előre meg nem váltó utasok számára a korábbi tervekkel ellentétben. Álláspontunkat és javaslatainkat az alábbi levélben foglaltuk össze az NFM felé.

A VEKE levele a nemzeti fejlesztési miniszternek a regisztrációs jegy ügyében

Dr. Fellegi Tamás

Miniszter

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Tárgy: Regisztrációs jegy

Tisztelt Miniszter Úr!

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület örömmel értesült arról, hogy korábbi ezirányú kéréseinkkel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző kormányzat egyik kirívóan utasellenes, értelmetlen és pazarló, bevezetése óta általunk ellenzett intézkedésének végrehajtására moratóriumot rendelt el és nem vezeti be a pótdíjazást 2010. július 1-jétől a regisztrációs jegyét előre meg nem váltó utasok számára a korábbi tervekkel ellentétben.

A Bajnai-kormány közlekedési minisztériuma 2010. február 1-jétől vezette be a közforgalmú vasúti és autóbuszos személyszállításban a díjmentes utazásra jogosultak számba vételére rendszeresített regisztrációs jegyet. Kitalálóinak szándékai szerint a regisztrációs jegy a korábban statisztikailag megfoghatatlan díjmentesen utazók széles körének utazási szokásait térképezte volna fel és ezáltal a menetrend és kapacitás-tervezésben, valamint a szociálpolitikai kedvezményrendszer tényleges költségeinek felmérésben nyújtott volna segítséget.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület már a regisztrációs jegy bevezetését megelőzően és azóta több alkalommal is rámutatott a kezdeményezés haszontalan és káros voltára. A regisztrációs jeggyel kapcsolatban felmerülő legsúlyosabb problémákat az alábbiakban foglaljuk össze.

1. A regisztrációs jegy bevezetése és fenntartása csak a MÁV-START Zrt-nél 2010-ben 300 millió forint körüli összeget emészt fel (a MÁV-START Zrt. hivatalos kommunikációs anyagai alapján). Ebből az összegből még a mai, bennfentesnek tekinthető árakon is legalább 100, ma még manuális jegykiadással üzemelő vasúti pénztár gépesítését lehetne megoldani, mely beruházás ezerszer jobban hasznosult volna, mint az értelmetlen regisztrációs jegy bevezetése. A rendszer költségei, mint az alábbiakból is kiderül, nincsenek arányban az általa elérhető eredményekkel.

2. A regisztrációs jegy nem alkalmas az összes díjmentes utazás számba vételére, mert a legnagyobb díjmentesen utazó réteg a regisztrációs jegy váltására változatlanul nem kötelezett vasúti dolgozóké. Becsléseink szerint jelenleg legalább negyedmillió vasutas arcképes igazolvány van forgalomban (hozzátartozók és nyugdíjasok is rendelkeznek ilyennel, ráadásul az elmúlt években szabályozatlan keretek között különböző, nem a MÁV-csoporthoz tartozó állami háttérintézményeknél is feltűntek ilyenek), ennyi utas utazási szokásairól továbbra sincsen semmiféle információ. Tehát, valós kapacitáskihasználási és forgalmi adatokra még akkor sem lehetne következtetni, ha egyébként a regisztrációs jegy rendszere önmagában, érintettei körében jól működne. De ez sincs így.

3. A regisztrációs jegy rendszere nem zárt, senki sem tudja ugyanis megakadályozni, hogy akár a vonat jegyvizsgálója, akár az autóbusz sofőrje ne nyomtasson fiktív utazások után regisztrációs jegyet egy-egy járat vagy vonal adatainak “kozmetikázása” érdekében. Az ilyen tevékenységet egyes társaságoknál járó jegykiállítási jutalék motiválhatja, erre vonatkozó jelzések egyesületünkhöz több alkalommal érkeztek, melyek szerint üres helyközi járaton a járművezető egy megállóközben tucatnyi szükségtelen regisztrációs jegyet nyomtatott. Nem állítjuk, hogy a jelenség általános, de elszórt megjelenése is aláássa a rendszer értelmét, adatainak hitelességét.

4. A regisztrációs jegyek segítségével kinyert adatok feldolgozására, összegzésére, elemzésére ismereteink szerint egyik közlekedési társaság sem készült szoftverrel vagy apparátussal, ezért az eddig keletkezett, meglehetősen torz adatok hasznosítására sincs túl nagy esély. Ezáltal végképp értelmetlenné válik azon százmilliók elköltése, melyek egy jól megszervezett utasszámlálással valós adatokhoz jutatták volna a kormányzatot, jelen formában azonban adatfeldolgozás híján a regisztrációs jegy kizárólag a pénz öncélú, felesleges elköltésére és az utasok bosszantására alkalmas.

5. A regisztrációs jegy alkalmazásának mindennapi gyakorlati problémái 2010. július 1-jétől jelentkeztek volna intenzíven, elsősorban a vasútnál. E naptól ugyanis a belföldi közforgalmú menetrend szerinti vasúti személyszállítás és helyközi (távolsági) autóbusz-közlekedés, valamint a nevelési-oktatási intézmények által rendelt belföldi autóbusz különjáratok legmagasabb díjairól szóló 48/2007. (IV. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: tarifarendelet) 8. §-a 500 Ft pótdíjjal rendelte büntetni mindazokat az egyébként díjmentes utazásra jogosultakat, akik nem váltanak regisztrációs jegyet. Ez a vasúti közlekedést sajnálatosan, az elmúlt időszak vasútromboló intézkedések nyomán egyre csökkenő számban választó valamennyi utas számára súlyos következményekkel járt volna:

  • Mivel a vasút csak a gépesített pénztárakban ad regisztrációs jegyet, minden más esetben (akkor is, ha ún. manuális pénztár működik egy állomáson) a vonaton kell regisztrációs jegyet váltani. Az utas természetesen nem tudhatja, hol milyen módon gépesítettek a vasúti pénztárak, és “természetesen”, az igencsak lezüllött utastájékoztatási gyakorlatnak megfelelően sem a MÁV-START Zrt, sem a GYSEV Zrt. nem ad erről sem honlapján, sem más módon tájékoztatást.

  • A regisztrációs jegy váltására kötelezettek pénztári sorbanállására a vasúti társaságoknak nincs átcsoportosítható többlet-kapacitása és ismereteink szerint erre szándékuk sincs. A pénztáraknál a fizető utasoknak is növekszik a sorbanállásra fordítandó ideje, mert most már velük állnak sorban a díjmentesen utazók is. Ráadásul a regisztrációs jegy csak meghatározott időpontra és egy utazásra váltható, ezért nem kerülhető el a pénztári sor “készletezéssel” történő, vagy menettérti (oda-vissza) útra történő váltással sem. A néhány helyen található jegyautomaták sem adnak ki ilyen jegyeket. Gondoljunk bele, hogy egy 6 év alatti gyermekkel közlekedő ingázó, teljes árú, bérletet váltó utas is kénytelen lenne mindennap sorban állni, hisz gyermeke regisztrációs jegyét nem tudja előre megváltani.

  • A manuális pénztárral rendelkező, vagy pénztárral nem rendelkező megállóhelyen felszálló vasúti utasok regisztrációs jegyüket a vonaton válthatják meg. A jegyvizsgáló feladata így jelentősen megnő, elsősorban a budapesti elővárosban alakulhat ki olyan helyzet, hogy képtelenek egy vonat összes utasánál elvégezni a jegykiadási és – ellenőrzési feladatokat. Ez az ellenőrizetlen utasok és a bliccelések számának növekedését eredményezi.

  • A regisztrációs jegyet tévedésből, tudatlanságból, vagy a pénztári soroktól visszariadva nem váltó díjmentes utazásra jogosultak pótdíjazása e rétegek számára jelentős és aránytalan érdeksérelemmel jár. Sem a 6 éven aluli gyermek, sem a 65 feletti idős nem tehet arról, hogy a korábbi politikai döntéshozónak valódi vasútreform helyett csak a regisztrációs jegy ötletére futotta. E társadalmi rétegeknek 500 forint zsebbe vágó kérdés.

A fentiek miatt üdvözöljük a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium döntését a pótdíjazás határidejének kitolására és javasoljuk, hogy a minisztérium kezdje meg a regisztrációs jegy rendszerének teljes felülvizsgálatát az e levélben foglalt érveink alapján. Egyúttal javasoljuk a szociálpolitikai utazási kedvezményrendszer teljes felülvizsgálatának megkezdését, a díjmentesen utazók Európában kirívóan magas arányára is figyelemmel.

Budapest, 2010. június 28.

Vitézy Dávid

elnökségi tag

sk.

Markovics Ernő Gábor

elnök

sk.

Related Posts with Thumbnails

Hozzászólások



Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *