Győr elővárosi közlekedésének fejlesztése – a VEKE koncepciója
A VEKE győri helyi tagszervezete évek óta foglalkozik a város környezetének közlekedési rendszerével. Az egyre növekvő agglomeráció, a város szerepének jelentősebbé válása szükségessé teszi, hogy az elkövetkezendő 30-40 évre új, hosszú távon is időtálló fejlődési irányokat jelöljünk ki. Úgy gondoljuk, hogy kapkodó járatritkítások, tarifaemelések helyett egy részletes koncepció kidolgozása és következetes végrehajtása lehet az egyedüli alternatíva. Mi most bemutatjuk, hogy mi hogyan látjuk: ezzel egyúttal vitát is szeretnék elindítani a felvetett kérdésekről!
Múlt századi járművek, múlt századi épület, múlt századi hangulat: a győri elővárosi vasút ma
Győr elővárosának jelenlegi közlekedési rendszere elért a teljesítőképessége határához, s továbblépésre, fejlődésre ebben a formájában alkalmatlan. A közúti infrastruktúra túltelített, az utazási sebesség és a kapacitás elégtelen. A főútvonalak forgalmának döntően autóbuszokkal történő kiszolgálása olyan mértékű eszközfelhasználást és energiakibocsájtást tesz szükségessé, amely – főként a szolgáltatás problémáinak ismeretében – gazdaságossági, s környezetvédelmi szempontból sem tartható fenn hosszútávon. A vasútban viszont óriási tartalékok vannak, azonban megfelelő stratégia hiányában ezeket az elmúlt évtizedekben nem szabadították fel, az elővárosi szegmensben a vasút egyáltalán nem tudott alkalmazkodni az elmúlt időszak megváltozott viszonyaihoz. Győr elővárosi vasútvonalait ma helyenként rossz infrastrukturális állapotok, a kívánatosnál alacsonyabb pályakapacitás, rossz menetrendi struktúra jellemzi. Győr saját vasúthálózata a városból jelentős területet foglal el, azonban hiányzó fontos vasúti megállók, néhány száz méteres vágánykapcsolatok miatt ma nagy része nehezen használható, ezért alulhasznosított.
Háború helyett együttműködés - korszerű átszállópont
Hazánk számára vasúti téren referenciát jelentő országokban számos példa található arra, hogy miként sikerült akár nagyvárosok, akár Győr-léptékű kisebb régiós központok esetében korszerű, az egész térség közlekedésének a gerincét jelentő elővárosi vasúti közlekedést kiépíteni. Az ún. S-Bahn koncepció legfontosabb alappillérei:
Vasúti gerinchálózat
A közlekedési rendszer alapját egy alacsony menetidőket, magas járatsűrűséget és nagy kapacitást biztosító vasúti gerinchálózatnak kell biztosítania. A központi városon belül sok megállóval rendelkező gerincvonalat kell létesíteni.
Tarifális integráció
A hálózat igénybevételéért fizetett díjnak egységesnek, átláthatónak, szolgáltató-függetlennek kell lennie.
Szolgáltatástervezés közösen
Egységesen szervezett, irányított, integrált közlekedési szolgáltatás az egész térségben – összehangolt menetrendek, közös forgalomirányítás, együttműködő szolgáltatók, használók bevonása a döntéshozatalba.
A győri körvasút vonalvezetése és megállói
Győr vasúthálózatán létre kell hozni egy olyan központi törzsvonalat, mely alkalmas a nagy számú elővárosi vonat fogadására. A központi gyorsvasúti gerincszakaszon két új megállót (Adyváros, Marcalváros) kell kialakítani. Az új gerincvonal a járatok sűrűsége, s az új megállók miatt alkalmassá válhat városon belül közlekedésre is, ezáltal tehermentesítve Győr zsúfolt helyi közlekedését is. Győr vasúti rendszerének ilyen módon történő újragondolása hatalmas területeket is szabadíthat fel a város számára, továbbá ma kevésbé frekventált településrészeket is a régió csuklópontjaivá tehet.
Marcalváros állomás látványterve (rajz: Füzy Zsuzsanna)
Ezekkel a megoldásokkal, körülbelül 30-40 milliárd forintos költségből az egész győri előváros számára egy fenntartható, 30-40 éves távlatban is időtálló közlekedési hálózat alakítható ki.
A TELJES TANULMÁNY ITT TÖLTHETŐ LE.
