Mennyibe kerülnek valójában a holt vágányok?

Megrökönyödéssel fogadtuk a Népszabadság 2004. november 2-án megjelent „Csak a pénzt viszik a holt vágányok” c. cikkét, amely a BKV által nem használt, de fel nem szedett villamosvágányok által okozott költségekről szól.

A vásárváros és a Blaha Lujza tér között közlekedő 29-es villamos lényegesen magasabb színvonalú kiszolgálást nyújtott az Örs vezér terére közlekedő, tömött és lassú autóbuszoknál. Vágányai a mai napig a földön hevernek, a forgalom viszont évek óta szünetel. (forrás: Hajtó Bálint)

Egyesületünk álláspontja szerint az alapjában véve Kuzma Lászlóval készített interjú adatai nem felelnek meg a valóságnak, emellett egy kifejezetten káros, rövidlátó és megtévesztő gondolkodásmódot képviselnek. A cikk állításával ellentétben a BKV ezeknek a vágányoknak a fenntartására nem költ semmit, de ha költene is, az csak még súlyosabbá tenné a kérdést: hogyan lehet, hogy milliárdos értékű infrastruktúra fekszik és rothad Budapest utcáin anélkül, hogy abból bármilyen haszna lenne a Főváros lakosságának?

Hogyan lehet, hogy a 36-os villamos – melyet az érintett X. kerület is visszaállítana – nem jár, s eközben a vágányai kihasználatlanul hevernek? (Sőt, a rendkívüli esetekben kiváló terelési útvonalként, szükségvégállomásként használt mellékágat egyszer csak, hirtelen elhatározásból, egy váltó engedély nélküli kiszerelésével teljesen használhatatlanná tette a BKV.) Hogyan lehet, hogy a Thököly úti 67-es villamos vágányai az úttestben fekszenek, de a villamos helyett majdnem egy évtizede pótlóbusz jár? Hogyan lehet, hogy a Zuglót átszelő 44-es villamos a meglevő vágányokon nem közlekedik, miközben kis fejlesztéssel éveken belül elérhetné (elérhette volna) Újpalotát, szemben az évtizedek homályában sem derengő metróval? Hogyan lehet, hogy az EXPO-területet – Budapest hatalmas szégyenére – egy zsúfolt, vásárok idején akár egy órán át is a dugóban araszoló busszal kell megközelíteni, miközben a 29-es villamos vágányai a földben rozsdásodnak, a felsővezetéket meg élelmes emberek lopják el? E legutóbbi villamosjárat kihasználatlanságára hivatkozni már egészen nevetséges volt, hiszen a járat fejlesztés nélkül is nagyságrendekkel színvonalasabban látná el feladatát, mint az őt jelenleg pótolni hivatott autóbusz. Ugyan ki gondolná, hogy a kőbányai vásárváros vendégei, legyintve a villamosra, továbbszaladnának a teli buszhoz, amivel – ha hosszú küzdelem után fel is férnek rá – jóval több idő alatt cammoghatnak el a Pillangó utcáig, mint villamossal a Blaha Lujza térig?

A vásárváros és a Blaha Lujza tér között közlekedő 29-es villamos lényegesen magasabb színvonalú kiszolgálást nyújtott az Örs vezér terére közlekedő, tömött és lassú autóbuszoknál. Vágányai a mai napig a földön hevernek, a forgalom viszont évek óta szünetel. (forrás: Hajtó Bálint)

A városvezetésnek a vágányok felszedése helyett a villamosközlekedés újraindításán kellene dolgoznia. Egyesületünk meggyőződése, hogy modern európai vásárváros nem képzelhető el kötöttpályás közlekedési eszköz nélkül, mint ahogy bűnnek tartjuk kihasználatlanul heverni a Thököly úti villamosvágányokat, miközben a 7-es buszcsalád járművei percenként erősen túlterhelve közlekednek az érintett szakaszon.

A hálózat leépülése azonban nem csak az elsorvasztott vonalakon okoz gondot. Éppen a napokban lehetünk tanúi annak, hogy a világ legforgalmasabb villamosvonalának kikiáltott nagykörúti 4-es, 6-os vonalak vágánykapcsolatainak elvágása miatt egy Blaha Lujza téri munka a vonal teljes, Oktogontól délre eső felét használhatatlanná teszi. Ha a villamosok – ahogy ez régen volt – máshol is visszafordulhatnának, jóval kisebb szakaszon volna szükség a vágányzárra és a buszpótlásra. Ráadásul a hálózati kapcsolatok hiánya miatt a vágányzár ideje alatt a kocsiszínből kiálló s oda visszatérő járművek másfél órás kerülőutakra kényszerülnek. A BKV állításait az élet cáfolja, a nagykörúti villamosokat balesetek miatt is gyakran kell pótolni – ez is bizonyítja, hogy sokszor a spórolás kerül a legtöbbe.

A BKV műszaki vezetőinek azon állítása, mely szerint a váltók kiszerelése gyorsítja a közlekedést, csak azért lehet igaz, mert Budapesten Európában szinte egyedülálló módon a váltók környékén indokolatlanul nagy sebességkorlátozások vannak érvényben. Ennek a reménytelenül elavult szabálynak az életben tartása csak azt a célt szolgálja, hogy a vágánykapcsolatok minimális karbantartása is elmaradhasson.

4-6-os villamospótló a Petőfi hídon. Ha nem irtották volna ki a visszafogási lehetőségeket a nagykörúti villamosvonalakon, akkor nem kellett volna leállítani a körúti járatokat vonaluk nagyobbik részén és pl. a Petőfi hídon az utasok a megszokott módon, kényelmesen, villamossal utazhatnának. (forrás: Hajtó Bálint)

Az elhalt villamosvonalak és a megszüntetett visszafordítási lehetőségek, vágánykapcsolatok arról mesélnek, hogy hogyan lesz egy város olyan koncepciótlan döntéshozók áldozatává, akik a minimális, de igen hatékony fejlesztések helyett is az elsorvasztást, a leépítést és a csendes elmúlasztást választják.