Főváros-BKV-VEKE sajtótájékoztató a Városüzemeltetési Bizottság üléséről
A Moszkva téri hurokvégállomás felszámolása a vonalak összekötésének egyik célja. (forrás: Szigeti Dániel)
Közös sajtótájékoztatót tartott 2005. október 10.-én, hétfőn délben, a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Bizottságának ülése után a Bizottság, a Budapesti Közlekedési Rt. (BKV) és a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) a BKV Akácfa utcai székházában.
Bevezetőjében Lakos Imre, a Bizottság elnöke beszámolt arról, hogy az adatok alapján megállapítható, a sajtóban megjelent bizonyos híresztelésekkel ellentétben a BKV nincs csődhelyzetben. Elmondta, 2006. márciusáig a finanszírozás megoldott, azt pedig, hogy utána mi várható, még nem tudhatjuk, hiszen sem az állami, sem a fővárosi költségvetés nem készült még el a jövő évre vonatkozólag.
Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva Menyhért László, a BKV vezérigazgató-helyettese beszámolt arról, hogy a jegyárbevétel a tervezetthez képest kb. 2,5 milliárd forinttal (mintegy 6 százalékkal) elmaradt. Ennek okául azt jelölte meg, hogy a 2005. évi kétszeri, 10+5 százalékos emelés nyomán a tavalyi 34 milliárd forintos jegyárbevétel után az idei évre 39 milliárdot terveztek, amit, miután a parlament döntött arról, hogy a munkáltatók adómentes támogatást nyújthatnak dolgozóiknak a helyi utazáshoz, kb. harmincezer bérlettel, azaz évi mintegy 2,5 milliárd forintos bevétellel megnöveltek. A pozitív várakozások azonban nem váltak valóra, a bérletvásárlások száma nem nőtt, sőt, még kis mértékben (éves szinten 2-3 százalékkal) csökkent is, így a tervektől mintegy nyolc százalékkal marad el.
Ezzel kapcsolatban Menyhért László rámutatott, hogy míg korábban a benzinár emelkedése mindig az utasszám növekedését idézte elő, a mostani, rekordmagasságú üzemanyagárak mellett is csökken az utasszám, aminek okát a BKV jelenleg nem tudja, ám vizsgálja.
Újságírói kérdés nyomán Menyhért elmondta, a 2005-ös évben többször is volt már rá példa, hogy a BKV nem tudta időben kifizetni szállítóit, de jelenleg ilyen nehézsége nincs, hiszen a Főváros átutalta ez évre ígért támogatásait, és kilátásban van egy 15 milliárd forintos – államilag garantált – hitel felvétele, amelyhez már ki is választották a legjobb ajánlatot tévő bankot, így a fizetőképesség tavaszig biztosított.
Menyhért beszámolt arról is, hogy a BKV “fogyasztói kosara”, azaz a céget érintő kiadások inflációja az általánosnál magasabb, az idei évben mintegy 7,6 százalékos, így a BKV várhatóan körülbelül ezt fedező jegyáremelésre fog javaslatot tenni.
Ezután a BKV részéről Bősze Sándor főosztályvezető vette át a szót, aki a társaság 2006. évi terveiről számolt be. Elmondása szerint az összteljesítmény nem változik, ám vannak előremutató elképzeléseik. Ezek közül néhányat be is mutatott, röviden, gyorsan, szinte időt sem hagyva az újságíróknak arra, hogy áttekintsék a javaslatokat – ami persze akár hasznos is lehet abból a szempontból, hogy a felmutatott elképzelések egyelőre csak a BKV saját használatú tervei, azok hivatalos városházi tárgyalása, sőt – mint megtudtuk – beterjesztése sem történt meg. Kivéve egyet, a 7-es autóbuszcsalád átszervezését. A BKV eredetileg ezt is 2006-os tervei közt szerepeltette, a 2. negyedévre beütemezve, a Bizottság azonban a mai napon határozatot hozott arról, hogy ezt még az idei évben, várhatóan december elején be kell vezetni.
Az átszervezéssel a jelenlegi 7A önálló szakaszán jelentősen javul majd a kiszolgálás., Albertfalva, Forgalmi utca, Budapest (forrás: Vitézy Dávid)
A BKV által bemutatott tervek kapcsán a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szakmai műhelyei is végeztek már vizsgálatokat. A kelet-pesti harántirányú közlekedés, ill. a XVII. kerületi autóbuszközlekedés fejlesztésére az egyesületnek is vannak ötletei, csakúgy, mint a Moszkva téren áthaladó villamosviszonylatok esetleges átalakítására. Mindazonáltal a rákoskeresztúri meghosszabbított gyorsjáratok létrehozásának feltétele több olyan intézkedés, melyek egy-két éven belül nem látszanak megvalósíthatónak (buszsávok, a most felújított szakaszokon megállóátépítések), a Moszkva téri villamosokkal kapcsolatban pedig a VEKE is kidolgozott már több elképzelést, ám egyik sem hozta egyelőre a kívánt hatékonyság-növelést. A civil szervezet a sajtótájékoztató után jelezte, nyitott arra, hogy az érintett problémákat a BKV-val egyeztetve, közös gondolkodás nyomán próbálják megoldani. A Paraméterkönyv fejlesztési programjáról szóló dokumentum írásos vélemenyzésére a Bizottság elnöke felkérte a VEKE-t.
A Moszkva téri hurokvégállomás felszámolása a vonalak összekötésének egyik célja. (forrás: Szigeti Dániel)
A 7-esek átszervezésének gondolata a VEKÉ-től ered, így Lakos Imre lehetőséget teremtett arra is, hogy az egyesület saját maga mutassa be az átalakulást a sajtótájékoztatón. Mielőtt átadta volna a szót, a Bizottság elnöke elmondta, fontos, és előremutató esemény, hogy egy fővárosi önkormányzati szerv, és a Bizottság állandó meghívott vendége és szakmai partnere, a VEKE közös sajtótájékoztatót tart.
Első körben a 173-as gyors üzemidejének kiterjesztését és dél-budai végállomásának Etele térre helyezését szorgalmazta a VEKE., XIV., Bosnyák tér, Budapest (forrás: Könözsi Gábor)
A VEKE képviseletében Vitézy Dávid elnökségi tag, munkacsoport-vezető elmondta, hogy az egyesület 2004. decemberében, a gyors 173-as autóbusz megindításának 10. évfordulójára terjesztette be javaslatát, amely egy év után, 2005. decemberében kerülhet bevezetésre. Ismertette, hogy az autóbuszokat napi kétszázezer ember használja, ebből kb. nyolcvanezren utazhatnak decembertől a mainál jobb feltételek között. Röviden bemutatta a változásokat (ezekről külön cikkben számolunk be), majd köszönetet mondott a Bizottságnak a határozott fellépésért, azért, hogy a VEKE javaslata nyomán még az idei évben megvalósulhat a viszonylatok újraszervezése.
Lakos Imre megköszönte a VEKE közreműködését, utalt arra, hogy nagy szükség van a civil szervezetek részvételére a közéletben, és további integrációt helyezett kilátásba, tekintettel az eddigi eredményekre.
Ezután beszámolót hallhattunk arról, hogy mennyire fontos az esélyegyenlőség biztosítása a városi közlekedésben. A BKV a maga részéről ehhez a 2006-os évben 50 új Volvo autóbusz, és 10 Ganz Solaris trolibusz, azaz hatvan darab alacsonypadlós jármű beszerzésével tud hozzájárulni (a várhatóan még ugyanebben az évben forgalomba álló alacsonypadlós villamosokról – meglepő módon – nem esett szó).
Csoportkép az új Solaris trolibuszok bemutatójáról., Szent István park, Budapest (forrás: Babiczky Ákos)
A sajtótájékoztató mindhárom résztvevője fontosnak tartja, hogy megállítsák a modal split (azaz a közösségi közlekedés használóinak részaránya) romlását. Bebizonyosodott, hogy az anyagi szempontok másodlagosak, a lehetséges utasok elsősorban az utazási komfortot mérlegelik, mielőtt utazási módot választanak. Ezt igazolja az utasszám visszaesése a magas üzemanyagárak ellenére. A Bizottság elnöke elmondta, mérlegelni fogják, milyen újabb intézkedésekkel lehetne ismét növelni a közösségi közlekedést használók számát, hiszen – mint mondta – a magas arány fenntartása létszükséglete a városnak.
Kérdésre válaszolva a BKV illetékesei elmondták, fontosnak tartják a tömegközlekedés további előnyben részesítését, buszsávok kijelölését, valamint a villamosok számára előnyt adó lámpaprogramok kialakítását, de ezekkel kapcsolatban konkrét intézkedéseket egyelőre nem terveznek.
Zárszavában Lakos Imre elmondta, jelentős átalakulásra van szükség, ha a mai versenyhelyzetben is fenn akarjuk tartani a közösségi közlekedés magas részarányát.
A sajtótájékoztatón ugyan nem esett róla szó, de a bizottság döntött arról is, hogy november 1-jétől a 122-es gyors autóbusz útvonala is módosul: a 914-es éjszakai járattal megegyező útvonalon körbejárja majd a káposztásmegyeri külső lakótelepet.
