Budapest XVII. kerületének közlekedési helyzete és fejlesztési feladatai
A XVII. kerületi Önkormányzat által megrendelt 173 oldalas közlekedésfejlesztési tanulmány honlapunkról letölthető.
A XVII. kerület polgármestere 2006 nyarán rendelte meg a VEKÉ-től, a korábbi lakossági fórumokon ismertetett álláspontunk részletesebb kifejtése céljából a szeptemberben elkészült tanulmányt. Egyesületünk Rákosmente országgyűlési képviselőjével és a kerület új polgármesterével is egyeztetett, és mindketten támogatják a tanulmányban leírtakat és a kerületben társadalmi vitára kívánják bocsátani Egyesületünk álláspontját.
A VEKE a jövőben is figyelemmel kívánja kísérni és segíteni szeretné a kerület közlekedésének fejlődését, a tanulmányban leírtaknak megfelelően.
Ma Budapest XVII. kerülete a főváros közlekedési infrastruktúráját tekintve az egyik legelmaradottabb terület. Rákosmente népessége az elmúlt 15-20 évben folyamatosan növekedett, ellentétben az fővárosi trenddel, mely kb. 15%-os csökkenést mutatott a rendszerváltás óta.
A szuburbanizáció mai napig egyik fő célpontja a fővároson belül Rákosmente, mely folyamatosan vonzza a beköltözőket, a naponta belvárosba ingázók számának drasztikus növekedését okozva. Mind a reggeli, mind a délutáni csúcsforgalomban esetenként akár 8-10 kilométeres összefüggő kocsisor torlódik fel, mely komoly akadályt jelent a ma még szinte kizárólag autóbusszal lebonyolított tömegközlekedés számára is. Budapesten Rákosmentén a harmadik legrosszabb az ún. „modal split” érték, azaz a tömegközlekedést használók részaránya az összes helyváltoztatásból.
Rákosmente közlekedési infrastruktúrája azonban nem, vagy csak alig fejlődött a közelmúltban. Halaszthatatlanná vált, hogy Rákosmente elsőszámú problémájával, a közlekedéssel érdemben foglalkozzon, mert a jelenlegi színvonal egy körülbelül harminc évvel ezelőtt konzerválódott állapotot tükröz. A jelenlegi úthálózat telítettsége illetve a tömegközlekedési kapacitás elérte kritikus szintjét; rövidtávú beavatkozásra van szükség.
Egyesületünk elvi álláspontja, hogy kiemelten kell kezelni elsősorban a napi hivatásforgalomban a közösségi közlekedést, mert a növekvő autóforgalommal csak az tarthatja a lépést és kínál lényegesen környezetkímélőbb megoldást. Ez a szemléletmód végigkíséri tanulmányunkat, melyben kelet-nyugati, észak-déli irányú forgalmat, a kerületet érintő tranzitforgalom okozta problémákat, a kerékpárút-hálózatot és a kerületen belüli közlekedési helyzetet elemezzük és javaslunk fejlesztési irányokat. Tanulmányunkban részletekbe menően értékeljük a jelenlegi közösségi közlekedés által nyújtott szolgáltatást, külön-külön a BKV Zrt., a MÁV Zrt. és a Volánbusz Zrt. által biztosított kínálatot. Mivel a problémák nem csak helyi szinten vannak jelen, ezért nem állhatunk meg a kerület határainál; javaslataink többsége fővárosi, illetve részben Budapest határain is túlmutató jelentőségű.
Javaslatainkat három megvalósítási fázisba soroltuk, melynek kialakításakor alapvetően a finanszírozási realitásokra voltunk tekintettel. A rövidtáv az azonnali intézkedésekre, rögtön indítható kezdeményezésekre vonatkozik. A középtávban a 2013-ig megindítható közlekedésfejlesztési intézkedéseket, míg a hosszútávú tervekben a hét éves tervezésen túlmutató és addig pénzügyileg nem reális projekteket gyűjtöttük össze. Ez utóbbi azonban korántsem felesleges munka: a kerületnek világos, alátámasztott és egyértelmű igénnyel kell rendelkeznie a távlati fejlesztésekkel kapcsolatban. A finanszírozási lehetőségek kihasználásához az előzetes tervezés, előkészítési feladatok végrehajtása és más fejlesztések távlati célok figyelembevételével történő megvalósítása elengedhetetlenül szükséges.
A tanulmány letölthető INNEN!
(173 oldal, 4,5 MB)
A tanulmányt készítette:
Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület
Közlekedésfejlesztés munkacsoport
Projektvezető: Nagy Levente
Munkacsoport-vezető: Vitézy Dávid