A budapesti közlekedési dugók okai és következményei
Erhart Szilárd Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmánya – a szerzÅ‘ engedélyével. Mennyibe kerülnek a budapesti dugók? Romlik-e a dugóhelyzet és ha igen, ez milyen gazdasági károkat okoz?
Az M3-as autópályán kialakuló dugó a környék szinte összes útját feltorlasztja, nem kÃmélve a tömegközlekedés járműveit sem., M3, Budapest (forrás: VEKE)
A cikk a közlekedési dugók kialakulásának közgazdasági és közlekedéstudományi elméleti hátterébe vezeti be az olvasót, majd a vázolt összefüggéseket felhasználva forintosÃtja a túlzott gépkocsihasználattal keletkezÅ‘ egyéni és nemzetgazdasági károkat.
Meglepő számokat találunk a fővárosi közlekedésről. Tudta-e, hogy Budapesten nem egészen 10 év alatt (1996 és 2005 között) 40%-kal csökkent a közúti közlekedés átlagsebessége? Hogy ma a Nagykörút gyűrűjén belüli területeken csúcsidőben már csak átlagosan 13 kilométer/órával lehet haladni gépkocsival?
Vajon van-e gazdasági hatása ennek? Mennyibe kerül a fõvárosi dugó? Tudta-e, hogy 1 kilométer/óra átlagsebesség-változás 10-15 milliárd forinttal emeli/csökkenti a közlekedés költségeit?
Létezik kiút a közlekedési káoszból? Jó lenne-e Budapestnek a “dugódÃj”? Milyen sikeres külföldi példák állnak rendelkezésre?
Mindezekre választ ad Erhart Szilárd Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmánya.
Ön szerint jogosak a tanulmány megállapÃtásai? Megoldás lehet a “dugódÃj”? Ön mikor vezetné be? Vitassa meg fórumunkban!
Töltse le a cikket ITT!(PDF, 850kB)
