VEKE
Városi és El?városi Közlekedési Egyesület

A budapesti közlekedési dugók okai és következményei

2007-08-08
Szerző:

Erhart Szilárd Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmánya – a szerző engedélyével. Mennyibe kerülnek a budapesti dugók? Romlik-e a dugóhelyzet és ha igen, ez milyen gazdasági károkat okoz?

Az M3-as autópályán kialakuló dugó a környék szinte összes útját feltorlasztja, nem kímélve a tömegközlekedés járműveit sem., M3, Budapest (forrás: VEKE)

Az M3-as autópályán kialakuló dugó a környék szinte összes útját feltorlasztja, nem kímélve a tömegközlekedés járműveit sem., M3, Budapest (forrás: VEKE)


A cikk a közlekedési dugók kialakulásának közgazdasági és közlekedéstudományi elméleti hátterébe vezeti be az olvasót, majd a vázolt összefüggéseket felhasználva forintosítja a túlzott gépkocsihasználattal keletkező egyéni és nemzetgazdasági károkat.

Meglepő számokat találunk a fővárosi közlekedésről. Tudta-e, hogy Budapesten nem egészen 10 év alatt (1996 és 2005 között) 40%-kal csökkent a közúti közlekedés átlagsebessége? Hogy ma a Nagykörút gyűrűjén belüli területeken csúcsidőben már csak átlagosan 13 kilométer/órával lehet haladni gépkocsival?

Vajon van-e gazdasági hatása ennek? Mennyibe kerül a fõvárosi dugó? Tudta-e, hogy 1 kilométer/óra átlagsebesség-változás 10-15 milliárd forinttal emeli/csökkenti a közlekedés költségeit?

Létezik kiút a közlekedési káoszból? Jó lenne-e Budapestnek a “dugódíj”? Milyen sikeres külföldi példák állnak rendelkezésre?

Mindezekre választ ad Erhart Szilárd Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmánya.

Ön szerint jogosak a tanulmány megállapításai? Megoldás lehet a “dugódíj”? Ön mikor vezetné be? Vitassa meg fórumunkban!

Töltse le a cikket ITT!(PDF, 850kB)

Related Posts with Thumbnails

Hozzászólások



Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.