Hol vannak a konkrétumok?
A vasúti reform bejelentése három hete késik. Gyanúsan nagy a hallgatás. Ideje végre színt vallani.
Siemens Desiro a Bakonyban. Jó lenne ha nem csak különleges alkalmakkor, hanem a hétköznapokban is sikerülne túljutni az elavult Bhv-k és Bz-k világán. (forrás: Dobronyi Tamás)
Július 2-án jelentette be az aktuális miniszter, hogy két hetet ad a MÁV új elnökének a 40 milliárdos MÁV-csomag kidolgozására. Azóta öt hét telt el, mégis gyanúsan nagy a csend. A közlekedési minisztertől és csapatától hetek óta egyetlen értékelhető mondatot nem hallottunk a vasút jövőjéről, a megszorítások mibenlétéről. A hetek óta kínosan halogatott színvallás jól mutatja, hogy a vállalás lehetetlen volt: 40 milliárd forintot nem lehet „csak úgy” elvenni a vasúttól, főleg nem a szakértelem teljes hiányával. Mivel azonban a bonyolult szervezeti és korrupciós viszonyoktól megijedvén mindig ugyanoda nyúlnak a döntéshozók, így félő, hogy megismétlődik a tavalyi eset: 2010-ben is kevesebb vonat közlekedhet, de ugyanannyi pénzből és ugyanakkorra pazarlással.
2008 őszén még a megszorítások tényét is tagadták, az utasok két héttel a decemberi menetrendváltás előtt szembesülhettek a járatritkításokkal, melyekről bebizonyosodott: semmilyen megtakarítást nem eredményeztek, kizárólag a vasút hatékonyságát rontották. Eközben a korrupció, a féktelen pénzpazarlás mit sem változott, a vasúti szolgáltatás tehát olcsóbb nem lett, csak rosszabb. Hiába kap tehát évről évre több pénzt a MÁV, a szolgáltatás színvonala és a hatékonyság csak romlik.
Bár az elmúlt években többször próbálkoztak a járatok ritkításával, egyszer sem lehetett kimutatni a költségek csökkenését, csak a csökkenő utasszámot. Mindez jól mutatja, hogy a Kormány és a MÁV vezetői nem tanulnak: takarékosság címén csak a járatok ritkítását tudják elképzelni, a hatékonyság növelését, felesleges munkafázisok kiiktatását, az országos ütemes menetrend, a közlekedési szövetségek és hatékony vasúti technológia bevezetését nem.
Egyesületünk június 26-án mutatta be országos menetrendi elképzelését, amely az utolsó személykocsi napi beosztásáig levezetve mutatta be a rendszer átalakítási lehetőségeit. Hiába találtunk óriási üzemi tartalékokat a MÁV működésében – a hatékony munkavégzést akadályozó adminisztratív apparátus fenntarthatatlanságáról nem is beszélve –, a minisztérium és a MÁV reakciója elmaradt.
Felszólítjuk a MÁV új vezetését és a közlekedésért felelős minisztert: álljanak elő a konkrétumokkal, ne titkolják tovább, hogy mire készülnek! A 40 milliárdos megtakarítás a vidéki vonalak jelentős részének bezárásán túl a járatok harmadának törlését jelentené, még a zsúfolt budapesti elővárosi és balatoni szerelvényeket is beleértve. Nem véletlen, hogy ezt a rombolást nem merik bejelenteni. Épp ezért azt javasoljuk a vasúti megszorításon dolgozó kormányzati szereplőknek: lássák be, hogy vállalásuk lehetetlen volt, ismerjék ezt be, és kezdjenek végre azon dolgozni, hogy a MÁV végre egy hatékony európai vasúttársaság legyen. A kitörésnek egyetlen útja van: jobb szolgáltatás, ütemes menetrend, a szervezeti szintű pazarlás és a korrupció megszüntetése, az ingatlanvagyon elkótyavetyélése helyett annak hasznosítása és így egy hatékonyabb, olcsóbb és nagyobb bevételt termelő vasút megteremtése.
