VEKE
Városi és El?városi Közlekedési Egyesület

2016-ban is komoly kihívások állnak a tömegközlekedés utasai és az értük tenni vágyók előtt: Kérjük, Ön is segítse munkánkat, és SZJA 1%-ának felajánlásával támogassa a VEKÉ-t!

Előre kitöltött, nyomtatható Rendelkezési Nyilatkozat letölthető INNEN (PDF formátumban).

Adószámunk: 18104202-1-42

Buszsáv Budakeszin: teljesen indokolatlanul törlik a beruházást

2010. június 12. szombat
Szerző:

A VEKE hosszú évek óta foglalkozik Budakeszi közlekedésének javítási lehetőségeivel, a tömegközlekedés előnyben részesítésével, fejlesztésével. Ezen munka nyomán uniós forrásokból 2010-ben valósult volna meg Budakeszin középen vezetett buszsáv, azonban az állam különböző szervezeteinek nevetséges adminisztrációs csatája miatt a projekt meghiúsult. A beruházás előzményei, a magyar államigazgatás kiábrándító működésének lenyomata és a lehetséges megoldások.

A torlódás Budakeszin belül, a városhatár előtti emelkedőn mindennapos., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

A torlódás Budakeszin belül, a városhatár előtti emelkedőn mindennapos., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

Előzmények

A VEKE 2006-ban és 2007-ben több alkalommal foglalkozott Budakeszi közlekedésének problémáival, hisz a Budapest körüli agglomerációs gyűrű egyik legkritikusabb térségét itt találjuk. Budakeszi és a településen át Budapestre közlekedő más települések (Páty, Zsámbék, Telki, Budajenő, Perbál, Zsámbék stb.) lakói számára kötöttpályás tömegközlekedési lehetőség nem áll rendelkezésre, a BKV és a Volánbusz járművei pedig a torlódások elszenvedője az autókkal együtt mind Budakeszi belterületén, mind a budapesti Budakeszi úton (annak egy rövid szakaszától eltekintve Szépilonánál).

Rendszeresen felmerül Budakeszi kapcsán a kötöttpályás közlekedés kiépítésének kérdése, és bár ennek realitásával mindig is tisztában voltunk, a VEKE készített korábban javaslatokat, alternatívákat Budakeszi kötöttpályás közlekedésének megteremtésére: az akkoriban felmerült két hivatalos alternatívát elvetve (melyek a Fogaskerekű meghosszabbítása és az 1-es vasútvonalból szárnyvonal kiépítése voltak) a budai villamoshálózatba történő bekötést, és a Zugligeti úti villamosvonal visszaépítését és Budakeszire vezetését vetettük fel. Azonban akkoriban is tudtuk, hogy egy ilyen terv kidolgozásának, előkészítésének megkezdése ugyan lehet indokolt, azonban kivitelezése napjainkban (a közigazgatási viszonyok és számos más közlekedésfejlesztési projekt prioritása miatt) illuzórikus. Épp ezért már évekkel ezelőtt is felvetettük rövid távon a helyzet javulását hozó más intézkedések meghozatalát.

A BKV, a BKSZ, a Főváros és a VEKE illetékesei 2006-2007-ben számos alkalommal tartottak kezdeményezésünkre közös forgalomszámlálásokat, mind a közúti forgalomban, mind a BKV és Volán-járatok utasforgalmát illetően. Mivel a torlódások a tömegközlekedést leginkább Budakeszi belterületén érintették (ahol az 5 megállós távolság megtétele reggelente általában 25-30 percbe tellett), eleinte 2007-ben azt javasoltuk, hogy a Budakeszi Fő utcáján kialakult torlódások enyhítésére a település mellékutcáin történő menekülési lehetőségeket zárják le, ahol van értelme, az utcákat egyirányúsítsák. A 22-es busz reggeli menetideje a 2006 végi méréseknél 50-80 perc volt, melynek sokszor akár kétharmadát is Budakeszin belül töltötték a járművek. Ennek hátterében az állt, hogy a számlálások szerint a Budapestre belépő forgalom közel fele (!) a Fő utcát a mellékutcákon kerülte el és a városhatár előtt sorolt csak vissza főútvonalra, ezzel épp a “menekülésre” nem képes buszokat (és a Fő utcán maradó autósokat) hozva a lehető legrosszabb helyzetbe – hiszen, ha minden forgalom a Fő utcán megy, a buszok ugyanolyan helyzetben vannak, mint az autók, így viszont a helyzetük még rosszabb is volt. A kis menekülőutcák lezárása és részleges egyirányúsítása sikerrel megtörtént, a 22-es busz menetideje az utómérések szerint kb. 5-10 perccel csökkent, a forgalmi rend értékelését 2007 májusában végezte el Budakeszi képviselő-testülete, ahol a VEKE nevében Vitézy Dávid is felszólalt, az akkori helyzetről szóló beszámoló itt érhető el.

A képek 2006 novemberében, a buszsávért indított küzdelmünk elején készültek., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

A képek 2006 novemberében, a buszsávért indított küzdelmünk elején készültek., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

A torlódás Budakeszin belül, a városhatár előtti emelkedőn mindennapos., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

A torlódás Budakeszin belül, a városhatár előtti emelkedőn mindennapos., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

Buszsáv Budakeszin: uniós projekt

A fent idézett testületi ülésen is felmerült már a Budakeszin kiépítendő buszsáv igénye:

“Ennek egyik módja lehetne a teljes útvonalon egy buszsáv kialakítása. E cél elérése érdekében elmondása szerint a Budapest agglomerációjában eddig példátlan összefogás jött létre: Tagai István, Budakeszi polgármestere, a főváros vezetése, a BKV, Volán, a Budapesti Közlekedési Szövetség, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület közös kérelemmel fordultak az Állami Közútkezelőhöz (ÁK), hogy az út felújítása során a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében buszsávot alakítsanak ki. Az ÁK ezt azzal az indokkal utasította el, hogy buszsávot vidéken nem épít. Meglepő módon ugyanolyan vidéknek tekinti Budakeszit a fővárosi agglomerációban, mint pl. Nógrád megyében bármelyik falut – mondta Vitézy. Bár jelenleg a buszsáv kialakításának ellenáll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékes szerve, ők a főváros és Budakeszi vezetőivel továbbra is megpróbálják elérni ennek megvalósulását.” (idézet a Budakeszi Iránytű cikkéből, 2007. június)

Ahogy 2007-ben megígértük, valóban meg is tettünk mindent, és bár a közútkezelő valóban ellenállt a “vidéki” buszsáv-létesítés ellen és az útfelújítás keretében (mely végül el is maradt forrásátcsoportosítás miatt) nem kívánt buszsávot létesíteni, más módot találtunk a buszsáv-beruházás finanszírozására.

A BKSZ-szel közösen kezdődött meg Budakeszin a Fő utca közepén létesítendő buszsáv tervezése (bár a buszsáv a BKV és a Volánbusz számára jelentős üzemeltetési megtakarítást hozott volna, a közlekedési vállalatok nem igazán támogatták a projektet). Az előkészítést követően uniós források bevonására került sor: mivel még 2005-ben épp a VEKE javaslatára került be a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program céljai közé a tömegközlekedés előnyben részesítése, végül az uniós forrásokból a KMOP által kiírt előnyben részesítési pályázat eddig első projektje Budakeszi buszsávja lett. (Ugyanezen uniós forrásokból épül a Rákoskeresztúr – Örs vezér tere buszkorridor, és fog épülni a Baross utcai, Budaörsi úti – Hegyalja úti, a Mészáros utcai – Győző utcai, a Régi Budaörsi úti buszsáv, ebből a forrásból valósul meg a nagykörúti villamosok előnyben részesítése a lámpaprogramok átalakításával és szintén ezen forrásból nyertek el támogatást azok a buszsávok, amiket a VEKE mentett meg a Főváros megingásakor 2009 végén, amikor azokat törölni akarták).

A projekt gazdája az állami közutak fejlesztéséért kizárólagosan felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) lett, a forrást elnyerte, így Budakeszi Fő utcáján a Temető utca és Budapest határa között 1260 méter hosszban középen vezetett buszsáv megvalósítására kapott uniós támogatást. Mivel a beruházáshoz útszélesítésre, közvilágítási oszlopok áthelyezésére, támfal-erősítésre is szükség volt, a beruházás összköltsége igen jelentős, bruttó 458 millió forint (a projekt adatlapja a NIF honlapján elérhető). Ahogy a honlapról kiderül:

“Támogatási szerződés aláírásának dátuma: 2008.12.05.

Támogatás aránya: 100%, ebből 15% az Operatív Programon belüli hazai forrás, 85% pedig európai uniós támogatás.

A támogatás összege bruttó: 389 694 658 Ft.”


Budakeszi buszsáv nagyobb térképen való megjelenítése

Összességében tehát 2009 óta a VEKE sikerrel könyvelte el, hogy Budakeszin jelentős uniós támogatással megvalósul a legkritikusabb, torlódásokkal terhelt szakaszon a középen vezetett, elkülönített buszsáv kiépítése, középperonokkal, színvonalas forgalomtechnikai megoldásokkal.

A projekt törlése

2010-ben, május végén értesültünk arról, hogy a Budakeszin létesülő buszsáv beruházás törléséről döntöttek. Azóta próbáljuk a részleteket összeszedni, és az a kép állt össze, hogy az állam különböző szervezetei egymással összevesztek és végül mindenféle műszaki vagy gazdasági indokoltság nélkül a vita végeredményeként a beruházás törlése mellett döntöttek.

Előrebocsátjuk: a döntés ellen a VEKE tiltakozik és minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy Budakeszin a tömegközlekedés előnyben részesítése, a Volánbusz és a BKV járatai számára a buszsáv létesítése megtörténhessen. (Jellemző az agglomerációs közlekedés intézményrendszerének hiányosságaira, hogy a beruházás Budapest számára ugyan kiemelt fontosságú, hisz egyrészt az agglomerációs tömegközlekedés versenyképességét javítja és mellesleg még Budapestnek és a BKV-nak a 22-es gyorsításával buszokat is megspórol, mégis, sem a Fővárosi Önkormányzatnál, sem a BKV-nál semmit nem tudtak a projekt előrehaladásáról, problémáiról.)

A projekt törlésének története a következő:

  • Az uniós támogatás alapdokumentuma a Támogatási Szerződés, amelyet a Pro Régió Kht. (mint a Közép-Magyarországi Regionális Operatív Program úgynevezett Közreműködő Szervezete) köt meg a kedvezményezettel, jelen esetben a NIF-fel.

  • A támogatási szerződés 2009. január 26-án vált hatályossá, és a vonatkozó rendelkezések szerint a megkötés utáni egy évben a projekt kedvezményezettjének legalább a forrás 10%-át már fel kellett volna használnia vagy az 50%-ára érvényes vállalkozói szerződést kötnie. (ROP ÁSZF 9.1.g. pont alapján)

  • Ténykérdés, hogy a NIF a fenti szabálynak nem felelt meg a projekt csúszása miatt, azonban az is tény, hogy a Fővárosi Önkormányzat hasonló projektjeivel ugyanez a helyzet, azok törlésére mégsem került sor. Például a Fővárosi Önkormányzat éppen nemrégiben módosította a nagykörúti villamosok előnyben részesítésére, illetve a Baross utcai buszsáv létesítésére vonatkozó uniós pályázatának véghatáridejét. Mindkét projekt esetében a határidő 1 évvel történő meghosszabbítását a Pro Régió támogatta, a támogatási szerződést módosították, pedig mindkét projekt ugyanazon pályázati forrásból valósul meg, mint a Budakeszire tervezett buszsáv. A Főváros azonban az egy éves határidő lejárta előtt rövid idővel kérte a hosszabbítást, míg a NIF Zrt. két hetet késve, 2010. február 11-én tette ezt meg.

  • A NIF levelében a csúszás indoklásában az alábbiakra hivatkozott:

    • A beruházás lebonyolító mérnöki feladatainak ellátására kiírt közbeszerzési eljárás eredménytelenül zárul, majd új eljárást nem indítottak, mert a Közbeszerzési törvény változása miatt ennek nagy volt az időigénye. (Itt egyértelműen a NIF belső adminisztrációs csúszása tehát az ok.)

    • A Fővárosi Vízművek vízvezetékeinek közműkiváltásával kapcsolatos tárgyalások megcsúsztak és a munkákat csak március végétől lehet(ett volna) elkezdeni.

    • Budakeszi és a XII. kerület Önkormányzata nem tudott megállapodni a közvilágítás hálózattal kapcsolatosan, Budakeszi a földalatti kábelekkel történő összekötést írta elő, ezzel kapcsolatban azonban (a február 11-i levél szerint) “megállapodás márciusra várható”.

    • “Egyéb jogi, közbeszerzési akadályok: a Kbt. [Közbeszerzési törvény] változása miatt a NIF dokumentációk nem voltak naprekészek emiatt novemberben összeállított dokumentáció átdolgozásra szorult.”

    A NIF levelében kifejezi, hogy “továbbra is feltett szándéka a projekt megvalósítása”, és tervei szerint még 2010 nyár végéig kivitelezi a beruházást.

    Összességében megállapítható: a beruházás körül semmilyen olyan műszaki vagy pénzügyi bizonytalanság nem volt, ami a törlését indokolta volna. A projekt törlése kizárólag a projekt – egyébként minimális, a fővárosi projekteknél kisebb – csúszásának kései bejelentéséből fakadt.

    A Pro Régió ügyvezető igazgatója, dr. Lukovich Tamás 2010. március 25-i keltezésű levelében leírja, hogy “a projektgazda 2010. február 11-én kelt (…) levelében a pályázat előrehaladásáról – egy év elteltével – sem tudja igazolni a megítélt támogatás legalább 10%-ának felhasználását, illetve nem kötött szerződéseket a harmadik féllel a megvásárolandó szolgáltatások, áruk, építési munkák tervezett összértékének legalább 50%-át elérő mértékben. Kedvezményezett a megvalósítást ténylegesen nem kezdte meg. Közreműködő Szervezet Kedvezményezett alábbi kimentését, annak indoklását nem tartja alaposnak, azt a Kedvezményezett részére felróható magatartásnak ítéli meg.” Ezt követően a Pro Régió tájékoztatja a NIF-et arról, hogy a “Középen vezetett autóbuszsáv kialakítása Budakeszi belterületén (Temető utca és Budapest közigazgatási határa között)” című projekt tekintetében a támogatást visszavonja és a Támogatási szerződéstől eláll. A probléma tehát nem a projekt általános csúszása, műszaki vagy pénzügyi bizonytalansága, véghatáridejének kitolása volt, hanem az, hogy a NIF a szerződés szerinti 10%-os pénzköltés vagy 50%-ra való leszerződés szabályát nem teljesítette és ezen szabály teljesítésére nem kért haladékot időben.

    A legszigorúbb jogi megközelítésben tehát a NIF Zrt. tehető felelőssé a projekt támogatásának megvonásáért, egyrészt azért, mert a projekt csúszása részben saját adminisztrációs hibái, csúszása (nem naprakész dokumentációk, stb.) miatt történt, másrészt azért, mert határidőn túl kérte a projekt véghatáridejének meghosszabbítását. Ugyanakkor, a Pro Régió részéről is elvárható lett volna, hogy egy jelentős közérdeket szolgáló beruházás azonnali törlése helyett a mérlegelést követően a határidő-módosítás engedélyezése mellett döntsön (erre megvan a jogi lehetősége), hiszen a projekt körüli problémák nem voltak kezelhetetlenek, megoldhatatlanok és nem okozták a projekt ellehetetlenülését, mindössze annak időbeli csúszását (ahogy ez a Főváros projektjeinél is történt.) Sőt, a NIF levele szerint a Pro Régió döntésének időpontjáig, márciusig, minden probléma megoldódott vagy megoldható lett volna (Vízművek-munkák, közbeszerzési kiírások, közvilágítási problémákról megállapodás). Vélhetően ezen problémák rendezésére végül sor is került, hisz a NIF (vélhetően nem ismerve még a Pro Régió március 25-i döntését) 2010. március 30-án kiírta a közbeszerzést a buszsáv építési munkáinak kivitelezésére, amelyet aztán nem sokkal később a projekt törlése miatt visszavont.

    Budakeszi felől buszsáv híján a tömegközlekedés egyáltalán nem versenyképes: a buszok ugyanabban a dugóban állnak, mint az autók., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    Budakeszi felől buszsáv híján a tömegközlekedés egyáltalán nem versenyképes: a buszok ugyanabban a dugóban állnak, mint az autók., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    A projekt keretében középen vezetett buszsáv létesült volna ezen a szakaszon, középperonokkal., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    A projekt keretében középen vezetett buszsáv létesült volna ezen a szakaszon, középperonokkal., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    Összességében tehát a magyar állam különböző szervezetei néhány napos adminisztrációs csúszás miatt töröltek egy olyan beruházást, amely jelentős uniós források lehívására lett volna alkalmas (ezen forrásokat Magyarország várhatóan elveszíti a projekt hiányában, hiszen új projekt előkészítésére és végigvitelére a ROP 2012-es zárása előtt már nincs mód), és amely egyébként nem csak az utasok és a közérdek szempontjából, hanem a BKV és a Volánbusz üzemeltetési hatékonysága szempontjából is jelentős haszonnal bírt volna – ráadásul a beruházás 2010 nyarán történő megvalósítását semmilyen körülmény nem akadályozta. Érdemes felidézni: a 2010-ben érvényes menetrendek szerint Budakeszi felől Budapestre reggel óránként 22 darab Volánbusz és 24 darab BKV-busz, tehát óránként 46 darab busz (átlagos 1 perc 20 másodperces követés!) közlekedik.

    Külön figyelemre méltó, hogy mindez a VEKÉ-n kívül információnk szerint eddig igazából senkit nem zavart, pedig a támogatás visszavonásáról szóló döntés 2010. március 25-én született meg…

    Nem csak az utasoknak, a közlekedési vállalatoknak sem előnyös, hogy a reggeli csúcsban a buszaik a torlódásban araszolnak., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    Nem csak az utasoknak, a közlekedési vállalatoknak sem előnyös, hogy a reggeli csúcsban a buszaik a torlódásban araszolnak., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    A buszsáv a reggeli torlódások legkritikusabb szakaszán, a Temető utca és a városhatár között létesült volna az eredeti tervek szerint., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    A buszsáv a reggeli torlódások legkritikusabb szakaszán, a Temető utca és a városhatár között létesült volna az eredeti tervek szerint., Fő utca, Budakeszi (forrás: Vitézy Dávid)

    A VEKE lépései

    A VEKE egyértelműen úgy ítéli meg, hogy a NIF és a Pro Régió súlyosan hibázott a Budakeszin létesítendő autóbuszsáv kapcsán lefolytatott eljárásban. Jelen helyzetben két adminisztratív eljárást látunk lehetségesnek, melyek kapcsán egyesületünk levélben fordul a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökéhez, kérve elsődlegesen a Közreműködő Szervezet által meghozott döntés felülvizsgálatát és megsemmisítését. Amennyiben a márciusi döntés felülvizsgálatára, visszavonására már nincs mód, arra kérjük az NFÜ-t, hogy a pályázatot újból írja ki annak reményében, hogy azt a NIF újból benyújtja és elnyeri, így még lehetővé téve a források lekötését és 2011-ben a fontos és előkészített beruházás megvalósítását.

    Related Posts with Thumbnails
  • Hozzászólások

    

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.