A VEKE az 1-es és 3-as villamosok fejlesztéséről szóló projekt átdolgozását javasolja. 2005 óta számos alkalommal hívtuk fel a figyelmet az 1-es és 3-as villamosok meghosszabbítására kidolgozott BKV-projekt problémáira, folyamatos költségnövekedésére, komoly szakmai hibáira. Bár a Fővárosi Közgyűlés még 2008-ban ellenzéki javaslatra hozott érdemi döntéseket a projekt tartalmának felülvizsgálatáról, ezeket a projekt vezetői nem hajtották végre.
Eheti ülésén a Közgyűlés azonban újra helyzetbe kerül: Tiba Zsolt főjegyző részletes jelentésben tárta fel az eddig Hagyó Miklós által felügyelt projekt előkészítésében vétett hibákat, a fennálló jelentős kockázatokat, és ezzel a VEKE összes, évek óta hangoztatott kritikai észrevételét megerősítette. Bár az előkészítés számos ponton hibás volt, a Hagyó Miklós által vezetett stáb a Fővárosi Közgyűlés által meghozott döntéseket sem hajtotta végre, a projekt tervezésére és tanulmányaira mégis közel 900 millió forintot (!) költött a Városháza az elmúlt években.
A VEKE kifogásai elsősorban szakmai jellegűek: teljesen hibásnak tartjuk a 3-as villamos egymegállós pesterzsébeti meghosszabbításának nyomvonalát, feleslegesnek és pazarlónak tartjuk rögtön a Lágymányosi híd budai oldalán, a Budafoki útnál megállítani az 1-es villamost és méregdrága végállomást építeni számára ott, ahol semmilyen kapcsolata nincs. 2008 júniusában adtunk ki
közleményt az ügyben, melyet szó szerint idézünk, hisz aktualitásából semmit sem vesztett:
- “Az 1-es villamos Lágymányosi hídon történő átvezetése tíz éve is késő lett volna, azonban a vonalat legalább a Fehérvári útig meg kéne építeni, ahol csatlakozhatna az ott közlekedő meglévő villamosjáratokhoz és a kelenföldi lakótelephez. A legfőbb dél-budai célpontok és kapcsolatok előtt a villamost megállítani védhetetlen és értelmetlen, ráadásul a pazarlás egyik újabb budapesti emlékhelyeként megépülő Budafoki úti végállomás potom 750 millió forintba kerül, miközben nyilvánvaló, hogy a vonal további meghosszabbítása rövid távon elkerülhetetlen.
- A 3-as villamos Pesterzsébeten tervezett egymegállós meghosszabbításával egy a gond: nagy ívben elkerüli az utasokat és Pesterzsébet központját, miközben mára a tervekből is kiolvasható, hogy a Török Flóris utca – Topánka utca nyomvonal sokkal szerencsésebb lenne, hiszen 25%-kal több utast hozna a villamosra. A projekt jelenlegi változata egy érthetetlen és hibás közlekedési koncepció mentén épp az utasokat kerüli el.
- A villamosprojekt felülvizsgálata elkerülhetetlen, az uniós források elherdálását nem lehet hagyni, a hibás koncepciójú terveket pedig újra kell gondolni. A túlárazások megszüntetésével az 1-es és 3-as villamosok korrekt, az utasok érdekét végre figyelembe vevő fejlesztése lehetséges – ehhez azonban a civilek és a képviselők évek óta tartó ignorálása helyett végre érdemi válaszokra és vizsgálatokra van szükség.”
A főjegyzői jelentés a fenti szakmai hiányosságokon túl számos további problémát emel ki. Kimaradtak a projekt előkészítése során a vonalon a megállóhelyi perontetők, a Bécsi úti végállomás biztosítóberendezése, a 3-as Mexikói úti végállomásának rendezése, melyek megvalósítását a hatóság előírta, de forrásuk nem ismert. A 3-as villamos legrosszabb állapotú pályaszakaszainak felújítása is kimaradt a projektből. Nem történt meg a felsővezeték-tartó oszlopok állapotfelmérése, nem történt meg a szükséges kocsiszíni átalakítások beszámítása, ezzel szemben a magánpiacon is jelenlévő Nokia-Siemens TraffiCom telekommunikációs hálózat kapcsán
“uniós projekt keretében egy magáncég, versenytorzító versenyelőnyhöz juthat.” (idézet a főjegyzői jelentésből).
Összességében megállapítható, hogy az 1-es villamos pazarló és felesleges Budafoki úti végállomásának ügye, a 3-as villamos hibás pesterzsébeti nyomvonala és a sokszázmillió forintért készített tervekből kimaradt elemek, a projekt előkészítésében vétett hibák együttesen jelentősen veszélyeztetik a 44 milliárdos projekt uniós támogathatóságát. Jelenleg a fejlesztési projekt anyagát a Kormány még nem küldte ki Brüsszelbe, tehát hónapok múlva dőlhet csak el, hogy ezekhez a hibákhoz mit szól az Európai Bizottság. A Fővárosi Közgyűlés azonban márciusi ülésén döntési helyzetbe kerül, a döntési alternatívák szerint a képviselők dönthetnek a projekt változatlan tartalommal, a kockázatok felvállalásával történő folytatásáról, vagy a további halogatásról, vagy a projekt törléséről. Ebben a formában egyik sem jó megoldás.
A VEKE közleménye 2008 nyarán ezt írta:
- „Kérjük tehát a Fővárosi Közgyűlést, küldje vissza átdolgozásra a projektet annak érdekében, hogy ne a hazai vagy az uniós pályázatértékelők várható kínos kérdései után, temérdek időt elpocsékolva kelljen majd ugyanezt megtenni. Úgy gondoljuk, végre olyan közlekedési beruházást kell Budapesten megvalósítani, amire a város vezetése 5-10 év múlva is büszke lehet lakosai és a nemzetközi közvélemény előtt és ami miatt nem kell szégyenkezni már az előkészítés során. Ne szalasszuk el ezt az esélyt, ne öntsük a szűkös EU forrásokat és újabb önrész-milliárdokat értelmetlen beruházásokba!”
2008 óta az álláspontunk etekintetben sem változott, mivel a projekt műszaki tartalma, kockázatai, hiányosságai sem módosultak. Az 1-es villamos fejlesztése elengedhetetlenül szükséges, az Árpád híd környékén a pályaállapotok szégyenletesek, a villamosvonal átvitele Dél-Budára vitathatatlan fontosságú. A projekt teljes törlése tehát nem megoldás, de változatlan formában való folytatása sem, hisz ez a beruházás teljes csődjét hozhatja egy, a kockázatok nyomán prognosztizálható kedvezőtlen uniós döntés esetén. A VEKE továbbra is úgy látja, hogy a projekt műszaki tartalmának átdolgozása, a főjegyző által is feltárt hiányosságok kiküszöbölése, a kockázatok mérséklése a megoldás. Ezen azonban a halogatás önmagában nem segít: a Városháza és a BKV az elmúlt három évben a folyamatosan megfogalmazott kritikák és az érvényes közgyűlési döntések ellenére sem volt képes a projekt átdolgozására.
A VEKE a fentiek nyomán ismét arra kéri a Fővárosi Közgyűlést, a feltárt kockázatokra és hiányosságokra tekintettel ne támogassa az 1-es és 3-as villamosok fejlesztésének jelenleg előkészített formában történő benyújtását az EU felé és a projekt ilyen tartalommal történő megvalósítását. Egyúttal azt is kérjük, hogy ne töröljék a teljes projektet. Álláspontunk szerint a helyes döntés a projekt átdolgoztatása, a szakmai kockázatok kiküszöbölése, de ez csak akkor működhet, hogy ha egy ilyen döntést a városvezetés végre is hajt és az évek óta folytatott halogató, ugyanakkor a projekt érdemi átalakításának ellenálló taktikázást abbahagyja. Egyidejűleg, az előkészítési hibákra tekintettel elengedhetetlennek tartjuk a Hagyó Miklós által felügyelt előkészítési folyamat feltárását, kivizsgálását, hisz elfogadhatatlan az, hogy több évnyi előkészítés és közel 900 millió forint elköltése után egy ezer sebből vérző, alapvető tervezési hiányosságokkal bíró projekt van még mindig a Fővárosi Közgyűlés asztalán.
