Felelőtlen demagógia: a BKV csődjét okozná Horváth Csaba javaslata
Horváth Csaba ma a BKV ingyenessé tételével kapcsolatban tett javaslata felelÅ‘tlen, szakmailag teljesen megalapozatlan és nevetséges – méltó folytatása 2006-os kampányának, amikor a Duna alatti, a folyóval párhuzamos közúti alagút megépÃtését javasolta. Érveinket tételesen foglaltuk össze.
A tömegközlekedés ingyenessé tétele:
- A BKV összes jegyárbevétele 2010-ben várhatóan 51 milliárd forint, ezen felül a nyugdÃjasok és diákok kedvezményes utazását az állam 17 milliárd forinttal támogatja. A BKV 130 milliárd forintos költségvetésének több mint a fele, összesen 68 milliárd forint esne ki az utazás ingyenessé tételével. Ez a forráshiány a BKV azonnali csÅ‘djét, a budapesti tömegközlekedés összeomlását jelenti, ráadásul a tömegközlekedés ma is forráshiányos, a mai árakat megfizetÅ‘ utasait is alig tudja elvinni, olyan rozoga és öreg a járműpark.
- A tömegközlekedés ingyenessé tétele közgazdasági nonszensz, a rendszer finanszÃrozhatatlanná válik, egy esetleges kizárólag adóbevételekbÅ‘l történÅ‘ finanszÃrozás pedig nem csak igazságtalan, de adóemelést vagy a költségvetési hiány növekedését is maga után vonja. A világon egyetlen 100.000 lakosnál nagyobb városban sincs teljesen ingyenes tömegközlekedés, sem a fejlett világ országaiban, sem a Horváth Csaba által meghirdetett populista demagógia gondolatvilágához közelebb álló Észak-Koreában vagy Venezuelában.
- A budapesti városvezetés az elmúlt években a BKV problémáira következetesen mindig rossz válaszokat adott: a közlekedést felügyelÅ‘ Hagyó Miklós és Horváth Csaba több alkalommal járatritkÃtási programokkal és jelentÅ‘s jegyáremelésekkel kÃvánták orvosolni a BKV gondjait, ami ellen a VEKE mindig tiltakozott. A leépülés eredményeként ma Budapesten a lakosok jövedelméhez viszonyÃtva London után Európában a második legdrágább a tömegközlekedés, a szolgáltatás szÃnvonalát igencsak meghatározó buszpark életkorát tekintve viszont elsÅ‘k vagyunk: a 17 éves átlagéletkorral a legöregebb buszai Budapestnek vannak. Összességében tehát kijelenthetÅ‘: az elmúlt évek – éppen a most bejelentést tevÅ‘k által meghozott – hibás döntései nyomán a budapesti tömegközlekedés szolgáltatási szÃnvonala lezüllött, mÃg árai az egekbe szöktek. Erre a problémára azonban nem az ingyenes tömegközlekedés demagóg és populista ötlete a megoldás, hanem a tömegközlekedés dÃjszintjének ésszerű, más közép-európai városokhoz hasonló mértékűre csökkentése és a tömegközlekedés fejlesztése.
- Az elmúlt években minden egyes tarifaemelésnél a VEKE javasolta, hogy a monoton és ésszerűtlen áremelések helyett végre vezessenek be idÅ‘alapú jegyrendszert, korszerűbb tarifastruktúrát. Ezt a javaslatunkat változatlanul fenntartjuk, továbbra is úgy látjuk, hogy a használatot ösztönzÅ‘, igazságosabb tarifarendszer bevezetése elkerülhetetlen. A városházi vezetÅ‘k azonban minden ilyen javaslatot elutasÃtottak, csak az áremelésben hittek – legutóbb, 2009 végén épp Horváth Csaba volt az, aki akkor még kormánybiztosként diktátumként erÅ‘ltette rá a FÅ‘városi Közgyűlésre a 2010. évi tarifaemelést és érvelt az áremelés mellett, amely azóta kimutathatóan az utasszám jelentÅ‘s csökkenését okozta. Nem lehet másnak, mint arcátlannak nevezni, hogy épp azon politikusok, akik Budapest tömegközlekedésének mai, tarifaszintjét és járműparkját tekintve más kelet-európai nagyvárosokhoz képest is elszomorÃtó helyzetét elÅ‘idézték, a BKV-t korrupciós ügyekkel a működésképtelenségig züllesztették, most úgy tesznek, mintha ebben semmi felelÅ‘sségük nem lenne.
- Külön szót érdemel az összességében nevetséges javaslat azon kis szakmaiatlan részlete is, mely szerint csak a budapesti lakhellyel rendelkezÅ‘k kapnák ingyenesen a szolgáltatást. Ez azt jelentené, hogy a tömegközlekedésért lényegében senki nem fizetne (hisz a BKV-t rendszeresen használó vidékieknek megérné ideiglenesen átjelentkezni Budapestre), az ellenÅ‘rzés és az értékesÃtés teljes rendszerét azonban továbbra is fenn kellene tartani, például a külföldieknek szóló jegyek értékesÃtése és ellenÅ‘rzése céljából. Ráadásul, a már ma is nagyrészt adóforintokból fenntartott fÅ‘városi tömegközlekedés kizárólag a budapestiek számára történÅ‘ ingyenessé tétele alkotmányossági aggályokat is felvet.
A dugódÃjjal kapcsolatos felvetések:
- A dugódÃj bevezetésével a VEKE eddig is egyetértett – azonban mint eddig is, most is hangsúlyoznunk kell: ennek feltételei jelenleg Budapesten nem adottak, a Horváth Csaba által ettÅ‘l remélt bevétel nagyságrendje pedig irreális. A dugódÃj nem pénzbeszedési, hanem forgalomszabályozási eszköz, ami akkor tudja betölteni a funkcióját, hogy ha az autósoknak valós alternatÃvát kÃnáló tömegközlekedés és P+R parkolók állnak rendelkezésre. A mai budapesti tömegközlekedésnek sem a kapacitása, sem a szolgáltatási szÃnvonala, sem a járműparkja nem alkalmas a dugódÃj nyomán átülÅ‘ autósok átvételére.
- Nem véletlen, hogy Londonban és Stockholmban is a behajtási dÃj rendszerének kialakÃtásával együtt jelentÅ‘s beruházások történtek a tömegközlekedés fejlesztésére – pedig már a dugódÃj bevezetését megelÅ‘zÅ‘en is a budapestinél jobb infrastruktúrával rendelkezett mindkét város. Ráadásul, a behajtási rendszer kialakÃtása, a központi informatikai rendszer és a kamerák összesen tÃzmilliárdos nagyságrendű beruházást jelentenek – magyarán a dugódÃj forgalomszabályozási eszköz, bevezetése csak a megfelelÅ‘ tömegközlekedés-fejlesztések után lehetséges, bevételt azonban a beruházás után még hosszú évekig nem termel a városnak. A dugódÃj szakmai bevezethetÅ‘ségét Horváth Csaba felszÃnes és szakmaiatlan ötletelése csak degradálja, a komolyan vehetÅ‘ségét és érvrendszerét megöli, a rövid távú politikai haszonszerzés eszközévé teszi, ami ellen egyesületünk ezúton is tiltakozik.
- A dugódÃj bevezetése bizonyosan növelné a tömegközlekedés igénybe vételét, ami újabb járművek forgalomba állÃtását, a járatok sűrÃtését tenné szükségessé. Ennek forrásigényére rakódna rá a fent leÃrt, ingyenessé tételbÅ‘l fakadó mintegy 70 milliárdos hiány. Tehát, a BKV gazdálkodásában egy legalább 80 milliárd forintos működési hiányt kellene betömnie a dugódÃjnak Horváth Csaba ötlete szerint.
- Londonban a dugódÃj nettó bevétele a város költségvetése számára 44 milliárd forint (148,5 millió angol font), mivel a befolyó bevételek több mint a fele a dÃjbeszedési rendszer üzemeltetésére megy el. London azonban egy közel 8 millió lakosú világváros, ahol ráadásul a behajtási dÃj egyszeri összege 8 font, azaz kb. 2400 forint! Mivel Budapest jóval kisebb város, ráadásul 2400 forintos egyszeri behajtási dÃj szedése irreális, az feltételezhetÅ‘, hogy a budapesti dugódÃj bevételei nagyságrendileg maradnának el a londoni bevételektÅ‘l, és a Horváth Csaba által feltételezett 50 milliárdos bevételszinttÅ‘l. A dugódÃjból származó bevételek és a tömegközlekedési tarifabevételek aránya egyébként Londonban 1:8-hoz, tehát ez alapján a BKV mai tarifabevételeit megfelelÅ‘en arányosÃtva kb. 8-9 milliárdos dugódÃj-bevétel prognosztizálható Budapesten. (Hasonló az arány Stockholmban is, ahol a behajtási dÃj nettó bevételének és a tömegközlekedés tarifabevételeinek aránya 1:11, tehát a Horváth Csaba által állÃtott nagyságrendi azonosság Stockholmban sem áll fenn, a tömegközlekedés bevételei egy nagyságrenddel nagyobbak.)
- Becslésekbe nem szÃvesen bocsátkozunk, de ha eltekintünk a szükséges beruházosoktól (pedig nem lehetne) és azzal az igen megengedÅ‘ feltételezéssel élünk, hogy a londoni arányok érvényesek és kb. 10 milliárd forint befolyik dugódÃjból, akkor is a fenti 80 milliárdos BKV-hiányból 70 milliárd forint fedezetlen marad és a tömegközlekedés újabb ekkora költségvetési támogatás nélkül csÅ‘dbe megy. Ráadásul, ha a dugódÃjból származó bevételeket a közösségi közlekedés működtetésére fordÃtjuk, akkor a fejlesztések többletfinanszÃrozására nem lesz pénz, tehát a BKV működtetésén túl a rozzant buszpark cseréjére vagy a villamospályák felújÃtására sem jut forrás.
- A fenti számok alapján kijelenthetÅ‘, nincs olyan dugódÃj, amibÅ‘l a budapesti tömegközlekedés kiesÅ‘ tarifabevételei, illetve működési költségei fedezhetÅ‘ek lennének, aki ilyet állÃt, az vagy hazudik, vagy nem tud számolni.
A VEKE a fent felsorolt szakmai érvekre és tényekre tekintettel ezúton arra kéri az összes politikai párt képviselÅ‘it, döntéshozóit, hogy tekintsék megkésett áprilisi tréfának és ne vegyék komolyan Horváth Csaba javaslatát, ne szálljanak be egy olyan demagógiaversenybe, mely kizárólag a budapesti tömegközlekedés csÅ‘dbe vitelére és a dugódÃj ötletének lejáratására alkalmas.
A budapestieknek ma nem önmagában az a problémájuk, hogy a tömegközlekedésért fizetni kell, hanem az, hogy évrÅ‘l évre egyre többet, aránytalanul sokat kell fizetniük egy eközben egyre romló és lezüllÅ‘ szolgáltatásért, látva azt, hogy a BKV-t a várost vezetÅ‘k nem fejlesztik, hanem szétlopják. Erre a problémára azonban nem a tömegközlekedés ingyenessé tétele, hanem a fejlesztés és az autózással versenyképes szolgáltatási szÃnvonal és tarifarendszer a megoldás, ahogy ezt számtalan európai város példája bizonyÃtja.
